GYRKI – BAMIK – PAMUK

Pamuk Község monográfiája a

Magyar Millenniumi

Kormánybiztosi Hivatal

támogatásával készült

GYRKI – BAMIK – PAMUK

Mottó: „Üzenem a háznak, mely fölnevelt,

Ha egyenlővé teszik is a földdel,

Nemzedékek őrségváltásain

Jönnek majd újra boldog építők,

És kiássák a fundamentumot,

S az erkölcs ősi hófehér kövére

Emelnek falat, tetőt, templomot!”

Wass Albert

Pamuk község története

2000. július hó

Készítette:

özv. Torkos Jenőné

nyugdíjas igazgató tanító

GYRKI – BAMIK – PAMUK

Pamuk község története

Községünk múltjának időrendi felosztása

I. Őskorban:

1. Kőkorszakban

2. Bronzkorszakban

II. Ókorban:

1. Rómaiak alatt

III. Közép – és újkorban:

1. Árpád házi királyoktól az

1800-as évek elejéig

2. 1800-1918

IV. Legújabb kor XX. század:

1. 1918-1945

2. 1945-2000

V. Mai Pamuk

- MONOGRÁFIA -

Előszó

Községünk Külső-Somogy közepén a „Pogány völgye” térségének dombokkal tagolt völgyében fekszik hosszanti észak és dél irányában. Közepén a bővizű Bozót-csatorna szeli át. A vasúti összeköttetés a fővonalakra és a vasúti csomópontokra /Kaposvár- Fonyód/ jó. A vasútvonal is észak-déli irányban középen fut át. Az autóbusz közlekedés is megfelelő. Három megállóhely van, kettő helyi egy távolsági.

Pamuk éghajlata Dunántúl éghajlatának felel meg. Hőmérséklete és a csapadék mennyiségére hatással van a Balaton közelsége /kb:30km/. Talaja Külső-Somogyénak megfelelően, pannonkori rétegek vastag lösztakaróval / agyag-homok /. Ennek megfelelően alakult ki növény és állatvilága is.

Természeti adottságai folytán már az őskorban lakott terület volt. Községünk a régészeti ásatási eredmények alapján – honfoglalás kori település – amely megjelenik címerünkben is. Ezt tükrözi az

GYRKI – BAMIK – PAMUK

Árpádházra utaló ezüst pólyás címer, melynek közepén a kalász a lakosság fő foglalkozási ágát – a mezőgazdaságot -, a zöld szín pedig a jövőbe vetett hitet jelképezi.

Őskor

Kőkorszak

Az ősember jelenlétét a kőkorszakban kőlelet bizonyítja, sőt a leletek alapján a jelenleginél nagyobb területen fekvő település volt. A község egy hosszanti észak-déli irányú völgyben terül el, melyet két oldalt végig megszakítás nélküli dombsor övez. A dombok erdővel borítottak. A völgyben bővizű patak folyik. A dombok, különösen a keleti rész, magasságánál és egyenetlenségénél fogva alkalmasnak bizonyult barlangok képződésére is. Az egyenetlenséget a rendkívüli meredek domboldalról lezúduló víztömeg okozta. Ezen az oldalon, 4 helyen lehet kijutni az országútra. A horhosok meghaladták a 15-16 métert is. Ez bizonyítja, hogy évszázadok, sőt évezredek óta használták már. A zárt völgykatlan a vész teljes időkben kitűnő védelmet nyújtott az ősember számára.

A kőleletek legnagyobb részét a keleti fekvésű meredek oldalon, annak is a laska puszta részén lelték. E részen is a legtöbbet a régi temető helyén,

- MONOGRÁFIA –

ahol szinte ásni sem kellett , mert a föld felszínén vagy pár centiméter mélységből kerültek elő. Ennek oka talán az is, hogy az évszázadok óta használt temetőben a sírok százainak ásása közben vetődhetett fel.

A leletek nagy része: pattintott és csiszolt kőkések, csiszolt, átfúrt kőbalták kisebb-nagyobb méretben, kőmécses, kőbuzogány és golyó alakú átfúrt nehezék. A kőnehezéket az ősember a halászhálókra akasztotta fel. Ez a tény viszont azt bizonyítja, hogy az ősember már halászott és hálót készített. A feltárásokból az következtetik a régészek, hogy a Balaton Pamuk közvetlen környékéig terjedt. Később a bővizű patak árterülete volt és tórendszerek alakultak ki /pl: Osztopán, Somogyvár, stb…/. A kőleletek nagy része a Kaposvári Rippl-Rónai Múzeumba került. Egy átfúrt kőbaltát a Böhönyei Iskolamúzeumban helyeztek el. A kőkorszaki leleteket gyűjtötték és beszolgáltatták: Tokos Jenőné, Torkos Jenő, Berdár Józsefné és Szabó János.

Joggal feltételezhető – a kis lelőhelyen talált leletek nagy számát tekintve -, hogy e területen az őskorban, illetve a kőkorszakban szerszámkészítők éltek. Igaz, hogy a köveket messzebbről kellett ide szállítaniuk, azonban a feltételek nagyobb része adva volt itt. Azok az anyagok, melyek a kőeszközök, balták átfúrásához kellettek: a nád, a homok és a víz.

Pamuk területének nagy része ma is erősen homokos.

GYRKI – BAMIK – PAMUK

Kőbalták, kőszerszámok készítésének leírása:

1. A kifúrandó követ még csiszolása előtt / mert ha véletlenül nem sikerült, a csiszolásba fektetett munka mind kárba veszett volna/ a földre, illetve fele részéig a földbe süllyesztették s, hogy el ne mozdulhasson, más kövekkel körülvették.

2. Ezután a megmunkálandó kő két oldalán erős karót vertek le egymással szemközt. A karók fent villa alakúak voltak. Most a két karó villa-ága közt egy

- MONOGRÁFIA -

közepén átfúrt fát fektettek keresztül, melyet háncsokkal a karókhoz erősítettek.

3. Majd a fenti lyukon keresztül egy nádszálat engedtek le, mely épp a megmunkálandó kőbalta megfelelő helyére esett. A nád vastagsága attól függött, milyen méretűre akarta az ősember a lyukat. Természetesen a nádból igen sok azonos méretűt kellett beállítania, hogy a megfelelő méret mindvégig biztosítva legyen. Most egy hajlékony vesszőből és kötélből íjat készítettek.

A nádat a lyukon keresztül leengedve, az íj kötelét egyszer körültekerték rajta / a nádon /. Majd a nádrúd kivájt üregét megtöltötték finom, száraz homokkal, s a nádat a rátekert íjjal mozgatni kezdték. Így a nádszál kb. egy teljes fordulatot végzett előre és egyet a visszafelé mozgatáskor. A pörgő nádból a homok a nád aljára folyik, s a nádszál és a kő közé kerül, s csiszolni kezdi a követ.

GYRKI – BAMIK – PAMUK

Amint fogyott a homok, ismét feltöltötték a nádat. Amint a nád elkopott, újjal pótolták. Sokáig tartott egy balta átfúrása, de idejük volt elég. Megtörtént az is, hogy egy előre kiválasztott egyméretű nád elfogyott. Ilyenkor nem dobták el a követ, hisz a rengeteg munka kárba veszett volna, hanem vékonyabbal pótolták, s ezzel folytatták tovább a fúrást. Így adódott elő az a helyzet, hogy a kőbalta felső részén vastagabb a lyuk, míg az alsó felén vékonyabb. Ilyen leletek is kerültek már elő.

Összefoglalva: adva volt a nád /a Balaton közelsége miatt /, adva a homok /a terület ma is erősen homokos

- MONOGRÁFIA -

/és a víz/ a völgy közepén folyik a patak /, mely csak 200-300 méterre van a lelőhelytől. Így, ilyen adottságok mellett települhetett le az ősember, s mint a jelek mutatják, kőeszköz készítő telepet is létesíthettek

A dombokat borító erdő ellátta az itt élőket vaddal.

Ma is sok a kis és nagyvad e részen.

Őskor

Bronzkorszak

Amennyiben a kőkorszakbeli ősembernek megfelelő helyet, megélhetést biztosított e terület, úgy a bronzkorszak embereinek is hasonlót kellett nyújtania, hisz vad és hal volt bőven.

A bronzkori ember létezéséről csak feltevések voltak. 1965-ben megváltozott a helyzet, mert a völgykatlan közepén, közvetlen a patak partjáról, annak egyik ága ásásakor 12 kg összsúlyú különböző méretű és darabú bronzkori eszköz került elő egy cserépurnában. Ez a lelet is rögtön a Kaposvári Rippl-Rónai Múzeumba került. Volt benne balta, kés és a legértékesebb darab egy bronzszűrő, mely Európában egyedülálló, világviszonylatban pedig számottevő. A leletről szakértekezés és egy diplomadolgozat is készült.

GYRKI – BAMIK – PAMUK

Ókor

A rómaiak alatt

Pamukon a vasútállomás mögött húzódó ÉNY-DK irányú fennsík földjéből a földmunkák során IV. századbeli római pénzeket találtak. ÉNY-DK irányban a vasútállomás mögötti hetesi utat római légiók építették. Feltárás előtt áll még ez az út. Ezen az úton meneteltek a római légiós katonák a legközelebbi Valeriai erődváros, Valcum irányában, ahol katonai légiós tábor volt és nagyobb számú légiós tartózkodott. Ez a tábor a Keszthely melletti Fenékpuszta területén helyezkedik el. A zsoldos, légiós kiszolgált katonák földet kaptak, letelepedtek, földműveléssel és állattartással foglalkoztak. A pannonok fő tápláléka az árpa és a köles, italuk az árpasör volt. Mezei munkához lovat, ökröt használtak segítségül, s a dombok övezte erdőkben sertéseket makkoltattak és vadásztak. Megélhetésük csak a két kezük munkájából adódott. Évente a vásárra állatokat és gabonát vittek, ott eladták és a kapott pénzen gyenge minőségű edényeket és ruhaneműt vásároltak.

Az előkerült IV. századi kis bronzok alapján tulajdonosa szegény sorsú földműves vagy letelepedett családos obsitos volt. Ő és a hozzá hasonlók a szegényes lakóépületeiket is fennsíkon építették meg, a mocsaras nádastól védett helyen víz közelben.

- MONOGRÁFIA -

Időszámításunk után 340-ben Intercisa-nál a barbárok áttörik a védővonalat és letarolják a Dunántúl nagy részét. Valcum is elpusztul, s újjáépítés csak II. Constantinus alatt, azaz 350-358 között következik be. A Pamuki telep lakói ezt már nem érhették meg.

1987-1991 között Resterica dűlőben az ásatások során római villát találtak.

A villa feltárását a kaposvári múzeum munkatársa Németh Péter Gergely vezette. A 35x38 méteres villából csak a falak alapozása maradt meg. A falak nagy része mészkő, kisebb része vulkáni kőzetből állt. A köveket valószínűleg a Balaton felvidékről szállíthatták. Az épület NY-K fekvésű volt.

GYRKI – BAMIK – PAMUK

A nyugati rész apszissal záródott. Itt volt az épület fürdője és vízlevezető csatornája is. Az épület több mint 10 helyiségből állt. A leletanyag a IV. századból származik. a villa területén kerámiatörmelékek mellett nagyon sok vaseszköz, vasszög, érmék, fibulatörmelékek kerültek elő, valamint egy töredékes feliratú ezüstkanál „URSINE VIVAS” felirattal és sírkő törmelékek. A villához tartozó temető délre fekszik. A villa alatt bronzkori telep gödre és két földbe mélyített ház is előkerült.

„Pészka” dűlőben talált kis bronzérmék a következő császárok idejéből valók:

1. TRAIÁNUS: /98-117/ középbronz, de nagyon kopott állapotban. Kopottsága jogos, mert a Római birodalomban minden régebben kiadott fémpénz érvényben volt mindaddig, míg teljesen el nem kopott, s akkor eldobták.

2. DIOCLETIÁNUS:/ 284-305/ kisbronz

3. MAXIMIÁNUS: /286-305, 306-308, 310/ kisbronz

4. I. CONSTANTINUS /305-306/ kisbronzok

5. I. LICINIUS: /308-324/ kisbronz

6. VALENS /314/kisbronzok

7. I. CONSTANTINUS /307-337/ kisbronzok

Előforduló pénzverdék: /sűrűségi sorrendben/

- MONOGRÁFIA -

1. Siscia

2. Aquileia

3. Sirmium

4. Heraclea

5. Thessalonica

A római kort Berzy Péter a Magyar Régészeti, Numizmatikai és Éremtani társulat tagja, a kaposvári múzeum besegítő munkatársa dolgozta ki.

Közép- és újkor

Árpád házi királyoktól az 1800-as évekig

Pamuk régmúlt idők óta kisközség. Eredete még az Árpád házi királyok idejébe nyúlik vissza. Erdélyi László szerint községünk területén feküdt egykor

GYRKI – BAMIK – PAMUK

GYRKI falu, melyről Ince pápa 1212-1215. évi levelei emlékeznek meg első ízben, ahol Albeus mesternek 1237-1240 közötti összeírása szerint minden bizonnyal a Szent mártoni Apátságnak voltak birtokai.

Maga Pamuk Község 1428-ban Bamuk néven fordul elő. Ekkor Osztopáni Bálint és fiai – Osztopáni földesurak – tulajdona volt. Osztopáni Bálint Pamuki birtoka azonban rövidesen a Perneszi család tulajdonába ment adományozás révén.1478-ban Osztopáni Perneszi Pál gyermekei: Zsigmond és Imre tulajdona volt.

Mostani nevén /Pamuk/ csak az 1700-s évek elejétől szerepel. 1700-1703 táján Sós Lőrinc és György birtoka. 1726-ban már Muraközy Mihály és Hadik Pál György birtoka. 1733-ban Muraközyn kívül már Borda Pál volt a földesúr. 1773-ban Rosty Lászlóné született Borda Magdolna, továbbá Borda Antal, János György, Erzsébet, Eperjesi Sámuel, Murslay Mihály és Terézia és Bodonyi József voltak.

1800-1900-ban földesurak: Bodonyi Rókus, Bodonyi Lukács és a kisnemesi Gaál családok. 1900-ban Bodonyi család birtokukból keresztelői ajándékba 800 katasztrális holdat Széchenyi Máriának adományozott. 1900-ban 800 kat. holdból bérbe adtak 204 kat. holdat.

A község területéhez tartoztak még:

Laska puszta

Muci puszta

- MONOGRÁFIA -

Tükör puszta

Szokolás hegy is.

Művelődésügy

1868-1945

Iskolánk alapításától kezdve államsegélyes, római katolikus felekezeti elemi népim iskola volt. Alapítási éve: 1868. A kötelező népoktatás bevezetése után községünkben megszakítás nélkül működött az oktatás. Először 4 osztályos, majd 6 osztályos, melyhez a Horthy éra alatt /1920/ az ismétlő iskola is járult. A 6 osztályos községünkben 1948-ig, az államosításig volt érvényben. 1948-ban szervezték át 8 osztályossá, holott már másutt az 1940-es években megvolt. Az iskola 1948-ig a Somogyvári egyházközség és a plébános fennhatósága alatt állott. A plébános volt az iskola igazgatója is. A tanító, aki egyúttal a kántori teendőket is ellátta, midig csak beosztott volt az egyházközség képviselő-testületének. Az egy tanerő sokszor 70-80, sőt 90 gyereket is tanított. Téli estéken a népművelői munkát is végezte. Hetente két alkalommal oktatta az iskolásokat és a leventéket is. Csekély díjazásért az állatok járlat kezelését is ellátta, valamint 1931 óta a fiókpostát is.

A tanítás reggel 8-12-ig és délután 2-4-ig tartott. Délelőtt a nagyok és délután a kicsik jártak. A nagy létszám és az egy tanterem miatt kénytelenek voltak erre a beosztásra.

GYRKI – BAMIK – PAMUK

Iskolánk első tanítója: Verbay Ignác /1868- 1895/, tehát az iskolánk megalapításától 27 évig tanított haláláig. Hamvai a régi temetőben nyugszanak.

Utána: Ivanics István következett, aki 1895-1900-ig működött itt.

Majd Molnár György: 1900-1920-ig. Molnár György nyugdíjazása után Péterfai Ádámot választották meg 1920-ban. Ő 1952-ig tanított községünkben. A Pamuki új temetőben nyugszik.

Az ősi iskolát 1941-ben lebontották és helyette 1941-ben újat építettek az egyházközség erejéből és 8000 pengő állami hozzájárulásból. Mivel a községnek nem volt temploma, ezért a római katolikus felekezeti iskolát toronnyal, sekrestyével és kórussal látták el.

A beiskolázás az évtizedek során rendben megtörtént, azonban sokan nem végezték el a hat osztályt sem, mert a lakosság háromnegyede gazdasági cseléd, zsellér és napszámos volt. A gyermekeket korán befogták mezőgazdasági munkára. Az 1944-45-ös tanévben szünetelt a tanítás a falu kiürítése és a légitámadásoktól való félelem miatt. Ebben a nehéz időszakban több dokumentációs anyag eltűnt vagy megsemmisült /anyakönyvi, felvételi, osztályozó napló stb./

Igen tanulságos a tanuló létszám alakulása is a két háború utáni időszakban: az anyakönyvi naplók alapján / 1905-1943/-a létszám 104 és 94 fő között alalult.

- MONOGRÁFIA -

Tanulólétszám alakulása:

Tanév: normálkorú ismétlős összesen

1-6 osztály 1-3 osztály

1905-1906 59 tanuló ---

1908-1909 79 ” ---

1903-1914 71 „ ---

1914-1915 75 „ ---

1917-1918 63 „ ---

1919-1920 76 „ ---

1921-1922 70 „ 34 104

1923-1924 63 „ 30 93

1924-1925 64 „ 29 93

1925-1926 63 „ 28 91

1926-1927 55 „ 34 89

1927-1928 64 „ --- ---

1928-1929 65 „ --- ---

1929-1930 78 „ 15 93

1930-1931 76 „ 23 99

1931-1932 75 „ 15 90

GYRKI – BAMIK – PAMUK

Tanév: normálkorú ismétlős összesen

1-6 osztály 1-3 osztály

1932-1933 84 „ 15 99

1933-1934 79 „ 19 98

1936-1937 65 „ 34 99

1938-1939 74 „ 24 98

1940-1941 58 „ 23 81

1941-1942 59 „ 25 84

1942-1943 61 „ 31 92

A fenti adatokból tehát világosan kitűnik, hogy egy tanerő évtizedek hosszú során át milyen megfeszített munkát végezhetett, ha csak minimális eredményt akart elérni.

- MONOGRÁFIA -

Egy másik tényt is megállapíthatunk, ha a számadatok évenkénti ingadozását nézzük, mégpedig azt, hogy községünk cselédközség volt. Egyik évben több nagycsaládos távozott, s helyettük kiscsaláddal bírok jöttek. A másik évben viszont fordított volt a helyzet.

A Horthy éra és az azt megelőző rendszer szociális helyzetét legkönnyebben és leggyorsabban az iskolai anyakönyvi naplók adataiból tudjuk felmérni, amelyek kimutatják a tanulók szüleinek foglalkozását is. Községünk szociális és társadalmi elmaradottságát tükrözik pl. az 1932-33-as tanév anyakönyvi naplója, valamint néhai Péter Ádám, tanító adatai alapján.

Az 1932-33-as tanévben beíratott tanulók száma:84 fő. földműves. 24 fő, napszámos: 14 fő, gazd. cseléd: 37 fő, bérlő: 2 fő, korcsmáros: 3 fő, cipész: 2 fő, pályaőr: 1 fő, szatócs: 1 fő.

Tehát a fenti adatokból világosan láthatjuk a társadalmi és az akkori szociális helyzetet. Ha a napszámosok és a gazdasági cselédek számát összeadjuk, úgy látjuk, hogy 51 tanuló szegény, nincstelen. Ehhez még hozzászámítjuk a 24 földművesnek beírt tanuló majd felét, hisz szüleik csak 1-2 kat.h. földdel rendelkeztek, és az év nagyobb részét a földesurak szolgálatában töltötte, mint zsellér.

GYRKI – BAMIK – PAMUK

Művelődésügy

1945-

Az 1945-ös év és a II. világháború befejezése községünk életében gyökeres változást hozott, így a tanügyben is. 1945szeptember 1-i hatállyal két tanerőssé fejlesztették iskolánkat.

A második tanerőt az állam fizette. A tanítás két turnusban folyt, délelőtt a felső tagozat és délután az alsó tagozat járt iskolába

1948-ban államosították az iskolákat. 1948 szeptember 1-i hatállyal 8 osztályosra szervezték Pamukon is. A 7. osztály azonnal meg is nyílt. A tanulók létszáma nem csökkent, sőt a Pamukhoz közelebb eső cigánytelep (Szávica) gyermekeinek idecsatolásával emelkedett. A tanulók létszáma 100-on felül mozgott.

1955-ben egy cigány osztály létesült, ekkor három tanító tanított. 1956-ban négy tanerős egy évig. 1957 szeptember 1-vel 1962-ig ismét három tanerős lett.

Sok utánajárás és kérelmek után az állami hozzájárulásból új iskolát építettek kettő tanteremmel, melyet 1959-ben felavattak és november 1-én már ott is tanítottak Torkos Jenőné és Torkos Jenő tanítok. Virágh Rezsőné a régi iskolában maradt. 1962-ben az iskola felső tagozatát (5-8. osztály) bekörzetesítették az Öreglaki Körzeti Általános Iskolához. A tanulók vonattal jártak át. A körzetesítést a felső tagozat szakosítása tette szükségessé, valamint a magas tanulói létszám (115-119 fő).

- MONOGRÁFIA -

Tanulók létszámalakulása 1945-től, 1962-ig.:

-----------------------------------------------------

1945-1946 tanév: 78 tanuló

1946-1947 tanév: 75 tanuló

1947-1948 tanév: 79 tanuló

1948-1949 tanév: 75 tanuló

1949-1950 tanév: 88 tanuló

1950-1951 tanév: 96 tanuló

1951-1952 tanév. 94 tanuló

1952-1953 tanév: 96 tanuló

1953-1954 tanév: 92 tanuló

1954-1955 tanév: 97 tanuló

1955-1956 tanév: 92 tanuló

1956-1957 tanév: 116 tanuló Szávica cs.

1957-1958 tanév: 110 tanuló „-„

1958-1959 tanév: 112 tanuló „-„

1959-1960 tanév: 119 tanuló „-„

1960-1961 tanév: 115 tanuló „-„

1961-1962 tanév. 98 tanuló Szávicaiak Somogyvárhoz csatolva

A körzetesítéssel a tanulói létszám apadt, ismét két tanerőssé vált az iskola, Torkos Jenőné és Torkos Jenő tanítókkal. Virágh Rezsőnét Öreglakra, helyezték.

1962-ben beindult felnőtteknek a dolgozók Általános iskolája esti tagozatának 7. – 8. osztálya, mely három évig tartott. 1962-1965-ben 20 személy, főkép TSZ paraszt szerezte meg az általános iskola 8. osztályos bizonyítványát. Az esti tagozatot Torkos Jenőné vezette.

GYRKI – BAMIK – PAMUK

Tanulói létszám alakulása 1962-től, 1969-ig.

1962-1963 tanév: 56 tanuló Szávica

még Somogyvárhoz csatolva.

1963-1964 tanév: 78 tanuló Szávica

visszacsatolva Pamukhoz.

1964-1965 tanév: 62 tanuló Csökkenés

oka: a TSZ miatt sokan elköltöztek.

1965-1966 tanév. 51 tanuló

1966-1967 tanév: 51 tanuló

1967-1968 tanév 42 tanuló Ismét

többen elköltöztek.

1968-1969 tanév: 47 tanuló

A megüresedett házakat megvették a Szávicáról elköltözött cigányok, melyek megvásárlásához a községi Tanácsok is hozzájárultak. Szávica elnéptelenedett.

Az írástudatlanság felszámolása érdekében Torkos Jenőné igazgató tanító megszervezte az „analfabéta” tanfolyamot. 1965-1966-ban 10 fő végezte el az 1. – 2. osztályt.

Az iskola tanulói létszámának ¾-e cigány volt. (pl.: az 1968-1969-es tanév 47 tanulójából 35 cigány ajkú). A cigány tanulók hátrányos helyzetűek voltak (családi okok, magyar nyelvi nehézségek) miatt.

A Fonyódi Járási Tanács Művelődési osztálya minden ősszel ellátta őket ruhaneművel és 300-400 Ft-ot juttatott tanszerre.

- MONOGRÁFIA -

Iskolánkban működött tanerők 1968-1976 között.

-----------------------------------------------------------

1868-1895 Verbay Ignác

1895-1900 Ivánics István

1900-1920 Molnár György

1920-1952 Péterfai Ádám

1945-1948 Binyovszky István

1948-1949 Csávolyiné

1949-1950 Fasingné

1950-1952 Konkoly Márta

1952-1976 Torkos Jenő és Torkos Jenőné

1955-1956 Illés Márta

1957-1957 Mátyás Ilona

1956-1956 Fekete Rdit

1957-1962 Virágh Rezsőné

Iskolán kívüli

népművelés

1945-

Az iskolán kívüli népművelést először a pangás, majd rohamos fellendülés, s végül lanyhulás jellemezte. 1952-ben Torkos Jenő és Torkos Jenőné pedagógusok megszervezték az esti előadásokat. A színdarabok betanítását, iskolai énekkart és a felnőtt 4 szólamú vegyes kórust.

Minden télen nagyszabású, három elvonásos színdarabot adtak elő, mind például „Pettyest”, „Sári bírót „ stb.

GYRKI – BAMIK – PAMUK

A színdarabokhoz a színfalt Torkos Jenőné rajzolta és festette, amelyeket vidékre is kölcsönöztek. A nemzeti ünnepeket műsorral egybekötve tartották. Az iskolai énekkar 24 taggal, a felnőtt 4 szólamú vegyes kórus 46 taggal működött. A kórus hetente kétszer próbált Torkos Jenő tanító vezetésével, Henkey Zoltán ének-zene tanár és népdalkutató, Merényi György ének tanár és zeneiskolai igazgató szaktanácsadásával. A két kórus több vidéki versenyen, bemutatón, kulturális seregszemlén is szerepelt. Nemegyszer jutottak be a megyei döntőbe.

A kulturális tevékenység szükségtermekben folyt (régi iskola, Tanácsház).

Szükségessé vált a kultúrház megépítése, melynek anyagi fedezetét a helyi tanács biztosította a területtel, a bontott téglával, faanyaggal stb. Az építkezéssel kapcsolatban csak a hely kijelölése okozott gondot. Sajnos rossz kieső lápos területre esett a választás. A pénz elfogyott s így sem kívül sem belül nem lett kész teljesen. Az építkezés 1967-ben fejeződött be, 1968-ban a Kultúrház megkapta működési engedélyt. Az épület színpaddal, öltözővel, orvosi rendelővel, várószobával, könyvtár és klubszobával rendelkezet.

A községi könyvtár 1952 őszén alakult Torkos Jenő majd Kovács Lajos, Kása János vezetésével. A kölcsönzési átlag 1000 kötet körül mozgott évente. A művelődési otthon klubszobájában tartották a mezőgazdasági, honvédelmi, légoltalmi és egészségügyi előadásokat, valamint a „szülők iskoláját”.

- MONOGRÁFIA -

A mozi vetítés és a közös TV nézés is nagyteremben volt. A TV elterjedésével a mozi látogatottsága évről évre csökkent, üzemeltetése veszteségessé vált.

A Községi Tanács az épületet eladta a TSZ-nek. A TSZ hagyta lepusztulni az épületet, a belső berendezési tárgyakat ellopták. A TSZ 1997-ben lebontatta.

1976-ban az alsó 4 osztályt bekörzetesítették Somogyvárhoz és megszűnt a 108 éves iskola Pamukon. Üressé vált az épület, melyet átalakítottak kultúrteremmé, orvosi rendelővé és klubszobává. A művelődési házból a könyvtár a Tanácsházba költözött ahonnan 1989-ben az új kultúrház klubhelyiségébe került. Ettől az időponttól Torkos Jenőné nyugdíjas igazgató tanító végzi a könyvtárosi feladatokat.

Közigazgatás

1867-1945

Községünk közigazgatásilag nem volt önálló. Már a kiegyezés korában – 1867-ben – kialakult a közigazgatás, mely kisebb módosításokkal 1945-ig érvényben volt. Így kezdettől fogva Somogyvárhoz tartozott körjegyzőségileg Somogyvámossal együtt.

Ez részben érthető is volt, hisz ilyen kicsi község, melynek lakossága főkép uradalmi cselédekből, napszámosokból, zsellérekből tevődött ki, nem bírta volna fenntartani önmagát. Tehát 1950-ig a

GYRKI – BAMIK – PAMUK

Somogyvári körjegyző intézte községünk ügyeit a választott képviselő-testülettel, melynek élén a községi bíró állt. a megjelent rendeletekről a jegyző értesítette a bírót, aki a kisbírón keresztül dobszó útján közölte a lakossággal. a körjegyző havonta kiszállt, tárgyalt és intézkedett. A képviselők a legtöbb adót befizetőkből, az úgynevezett virilistákból kerültek ki, a bíró pedig a legmódosabb gazdák közül.

A II. világháború befejezéséig, 1945-ig Visnyei Sándor, Kiss József voltak a jegyzők hosszú ideig. A községi bírókat 4 évenként választották. Bírók voltak: Takács Sándor, Tóth József, Varga Ferenc stb.

A község őslakosai: Fejes, Varga, Takács, Tóth, Lengyel, Szabó, Molnár családok voltak.

Ezeknek a családoknak a tulajdonában 10-15 kh. volt.

Az 1945 előtti időkben 2 földbirtokos, 2 nagygazda és 2 vitézi telektulajdonos uralta a község földtulajdonának ^¾ részét. A község az országúttól másfél km-re feküdt. Bekötő útjai ősztől tavaszig járhatatlanok voltak, s így a külvilágtól el volt zárva. Ez az elzártság a fejlődésre is rányomta bélyegét. Telefon és villany sem volt.

1906-ban megépült a Kaposvár-Fonyód közti vasút vonal, amely középen szelte át falunkat.

13 év után 1919-ben megállóhelyet létesítettek, 1942-ben korszerű állomásépület, pályaőri lakással, irodával és váróteremmel egybekötve. Ettől az időponttól kezdve korszerűbbé vált a vasúti közlekedés. Az országúti viszont csak gyalog vagy szekéren történt. Autó és motorkerékpár nem, kerékpár is csak néhányaknak volt.

- MONOGRÁFIA -

Egészségügyileg Somogyvámoshoz tartoztunk. Az orvos kéthetente egyszer járt ki és a házaknál rendelt.

1931-ben fiókpostát létesítettek, mely 1948-ig működött Péterfai Ádám tanító, majd Kuti Mária vezetésével. A posta 3 évig szünetelt, majd 1951-ben Pamuki Ferenc vezetésével újabb 3 évig működött, ezt követően a fiókposta megszűnt. A Somogyvári postától 1 kézbesítő hordta ki a napi postát.

Községünk 2080 kat.h. földjéből 1250 volt a nagybirtok, 60 kat.h. a vitézi birtok, kb 500 kat. h., volt a parasztság kezén., míg a fennmaradt rész: utak, dűlőutak, úrbéres legelő és földadó alá nem eső hasznavehetetlen terület. A fenti adatok mindennél többet mondanak a község anyagi helyzetéről.

Részletesen felsorolom, ki mennyi földdel rendelkezett 1945 előtt:

Nagybirtokok név szerint:

Gaál Gaszton: 560 kh

Gróf Széchenyi Irma: 204 kh

Ember József: 276 kh

Ember István: 143 kh

Pongrácz Dénes: 67 kh

Összesen: 1250 kh

Földbérlő volt: Szalay Miklós 200 kh-on.

GYRKI – BAMIK – PAMUK

Az 1945 előtt parasztbirtokkal rendelkezők névsora:

Kesztyűs József	17 kh
Klenovics György	6 kh
Klenovics József	9 kh
Kovács József	8 kh
Kozma László	12 kh
Léber József	10 kh
Nagy Ferenc	4 kh
Salamon István	7 kh
Salamon Lajos	14 kh
Salamon László	11 kh
Salamon Vendel	13 kh
Stefán György	9 kh
Szabó Ferenc	10 kh
Szabó János	17 kh
Szabó József	19 kh
Szabó Pál	13 kh
Takács József	10 kh
Takács Lajos	6 kh
Varga Ferenc	8 kh
Varga József	8 kh

- MONOGRÁFIA -

Maros György	11 kh
Maros Mihály	6 kh
Mányoki János	9 kh
Molnár Ferenc	11 kh
Molnár János	4 kh
Molnár József	15 kh
Bók Lajos	8 kh
Pamuki Jánosné	20 kh vitézi telek
Dóra János	11 kh
Dóra Lajos	9 kh
Dudás György	18 kh
Farkas Pál	15 kh
Fehér János	14 kh vitézi telek
Fejes György	14 kh
Geszti Vendelné	10 kh vitézi telek
Gulyás István	17 kh
Horváth Jánosné	7 kh
Ilisics Ferenc	11 kh
Ilisics János	8 kh
Molnár József	5 kh
Varga Sándor	6 kh
Zrtínyi Ferenc	10 kh

Összesen 42 parasztbirtokos volt. 1920-ban Horthy Miklós, Magyarország kormányzója által alapított vitézi rend megalakult. Tagjai viselhették a vitézi előnevet és bizonyos előnyöket.

GYRKI – BAMIK – PAMUK

1945 előtt földtulajdonnal nem rendelkezők névsora

Berdár József	Horváth József
Bodri Lajos	Horváth József k.
Csatári György	Horváth Lajos
Csizmadia István	Horváth Sándor
Deli Károly	Keresztes János
Dóra Józsefné	Kesztyüs János
Fehér Sándor	Kovács Ferenc
Hederics József	Kovács István
Hederics János	Kovács János
Herczeg József	Kulcsár József
Horváth Ferenc	Léber István
Horváth János	Lóka István
Projcs Sándor	Réczeg Sándor
Sándor Jánosné	Sikter László
Skrinyár Ignácné	Szabó György
Szabó János k.	Szentgróti József
Szőke Jánosné	Sztyélik Sándorné
Tálas Ferenc	Talián János
Tóth Imréné	Tóth János

Mányoki József

Márián Pál

Molnár Mihály

ifj. Nagy János

id. Nagy János

Nagy József

Németh György

Németh János

- MONOGRÁFIA -

Vuk József

Papp János

Pintér Ferenc

Polgár István

Pojcs Imre

Rabóczky Lajos

Simon József

Szabó János

Szőke Géza

Kontra György

Talián Lajos

Vuk György

Összesen 58 földtulajdon nélküli gazdasági cseléd, napszámos és zsellér volt.

Az 1914-18-as I. világháború súlyos nehézségeket és gazdasági romlást hozott nagy inflációval. Nagyarányú emberáldozatot követelt. Magyarország férfilakosságából közel 1 millió került hadifogságba, másfél millió sebesült volt és 500 ezer ember esett el. Községünkből 13-an haltak meg. Emléküket a templom főfalán elhelyezett márványtábla őrzi, melyet 1919-ben avattak fel. E helyen tartották nemzeti ünnepeiket a falubeliek.

GYRKI – BAMIK – PAMUK

Az első világháborúban elesettek névsora:

Csiszár János

Csóri István

Eperjesi Ferenc

Fejes Ferenc

Finta Pál

Fördős Ferenc

Horváth József

Kovács József

Kőműves János

Szabó György

Szabó József

Szabó Sándor

Vajda Ferenc

1918-ban kitört a spanyol nátha Európában, mely hazánkon is végig söpört. Ez az influenza Pamukot sem kímélte.

Az első világháborúig a pénzegységünk a korona stabil értékű volt 1892-1914-ig olyannyira, hogy a szántóföldek értékét ma is aranykoronában fejezik ki. A nagy infláció után azonban elvesztette értékét.

1927-ben bevezették a pengőt /1 pengő=100fillér/. Az 1929-33-as gazdasági világválság Pamuk lakosságát is nagy nélkülözésbe döntötte.

1939-ben kitört a II. világháború. Az 1941-43-as szakasza volt a legborzalmasabb. Községünk hadköteles fiait is behívták, harca vitték. A Don kanyarnál hatalmas és súlyos veszteséget szenvedett

- MONOGRÁFIA -

el a magyar hadsereg – 70 ezer sebesültet, foglyot és munkaszolgálatost, valamint 40 ezer halottat - .

Községünkből 10 fiatal halt hősi halált az oroszországi Don folyónál.

Névsor szerint az elesettek:

Nagy György

Horváth Ferenc

Fejes János

Lóka István

Mányoki János

Sándor János

Ember István

Sztyélik Sándor

Pék Antak

Stefán József

1944-ben, a második világháború befejezése előtt községünk frontvonalba került és kiürítették, csak az öregek maradhattak itthon.

Mire hazajöttek a kitelepítettek, az addigi kevés ingóságuknak, állatállományuknak hűlt helyét találták. A rekviráló katonák a kis maradék élelmet, állatokat is elvitték.

Marcalinál heves harcok folytak. Pamuk lakossága rettegett, mert nem tudhatta, mikor eshet a falu is hadszíntérré.

A falu férfi lakosságának többsége a fronton harcolt.

GYRKI – BAMIK – PAMUK

A gyerekek, asszonyok és öregek maradtak itthon, akik az életükért küzdöttek. A nehéz gazdasági munkákat egyedül végezték, hogy a legszükségesebbet megtermeljék családjaik számára.

Földosztás

1945 – 1990

1945-ben a második világháború véget ért. Magyarország államformája népi demokratikus köztársaság lett. Ez a rendszerváltás súlyos feladattal járt, ebben a háborút elszenvedett sok-sok nehézséggel küszködő szegény országban.

1945 tavaszán megalkották a földreform rendeletét, valamint az államosítást. Az összes nagy és középbirtokot felosztották, mely érintette az ország egész területének egyötöd részét.

Nálunk is megindult a földosztás. Ennek első lépéseként megalakult a „Földkiosztó Bizottság”. Ennek tagjai állapították meg, hogy kik kaphatnak földet a következő 6 lényeges szempont alapján:

- Volt-e földje 1945 előtt?

- Uradalmi cseléd vagy napszámos volt-e?

- Zsellér volt-e? Házzal rendelkezett?

- Mekkora volt a családja? Ezen belül a

gyermekek kora?

- Milyen minőségű volt a földterület?

- Milyen messze feküdt a föld a falutól? stb.

- MONOGRÁFIA -

A felsorolt szempontok szerint voltak, akik kaptak, vagy nem kaptak földet, illetve nem akartak földet igényelni. A földosztás előtt 60 személy nem rendelkezett földtulajdonnal, 60 személy már 1945 előtt is rendelkezett földtulajdonnal és 16 személy nem kért, nem kapott vagy nem kaphatott földtulajdont. A következő kimutatás részletesen tartalmazza név szerint felsorolva a kapott vagy nem kapott földtulajdont kataszteri holdban a már részletezett szempontok szerint.

GYRKI – BAMIK – PAMUK

I. Azok akiknek 1945 előtt nem volt földje, d a fölosztás során

birtokhoz jutottak

Név	Terület
Berdár József	8 kh
Bodri Lajos	1 kh
Csatári György	10 kh
Csizmadia István	11 kh
Deli Károlyné	1 kh
Dóra Józsefné	5 kh
Ember Edit	5 kh
Horváth József	9 kh
Horváth József k.	8 kh
Horváth Lajos	8 kh
Horváth Sándor	11 kh
Keresztes János	10 kh
Kesztyüs János	9 kh
Kovács Ferenc	5 kh
Kovács István	8 kh
Kovács János	11 kh
Kulcsár József	9 kh
Léber István	5 kh
Lóka István	10 kh
Mányoki János	8 kh
Márián Pál	2 kh
Molnár Mihály	4 kh
Srinyár Ignácné	5 kh

- MONOGRÁFIA -

Név	Terület
Szabó János	11 kh
Szentgróti József	8 kh
Szőke Jánosné	7 kh
Kontra György	7 kh
Talián János	9 kh
Tóth Imréné	5 kh
Vuk György	15 kh
Fehér Sándor	9 kh
Hampuk Pál	15 kh
Hederics József	4 kh
Hederics János	8 kh
Herczeg József	5 kh
Horváth Ferenc	8 kh
Horváth János	5 kh
Ifj. Nagy János	5 kh
id. Nagy János	6 kh
Nagy József	8 kh
Németh György	6 kh
Németh János	7 kh
Papp István	1 kh
Pintér Ferenc	7 kh
Polgár István	9 kh
Projcs Imre	13 kh
Projcs Sándor	10 kh
Réczeg Sándor	5 kh
Rabóczky Lajos	7 kh
Sándor Jánosné	7 kh
Sikter László	3 kh
Somon József	5 kh

GYRKI – BAMIK – PAMUK

Név	Terület
Szabó György	7 kh
Szabó János k.	7 kh
Szőke Géza	4 kh
Sztyélik Sándorné	7 kh
Tálas Ferenc	5 kh
Talián Lajos	9 kh
Tóth János	9 kh
Vuk József	12 kh

II. Azok akiknek 1945előtt már volt

földje, és a fölosztás során még

kaptak

Név	volt	kapott	összesen
Bók Lajos	8 kh	4 kh	12 kh
Dóra János	11 kh	3 kh	14 kh
Dóra Lajos	9 kh	4 kh	13 kh
Ember Edit	0 kh	5 kh	5 kh
Horváth Józsefné	7 kh	9 kh	16 kh
Ilisics János	8 kh	3 kh	11 kh
Klenovics József	9 kh	2 kh	11 kh
Kovács József	8 kh	3 kh	11 kh
Kozma László	12 kh	2 kh	14 kh
Léber József	10 kh	2 kh	12 kh

- MONOGRÁFIA -

Név	volt	kapott	összesen
Maros György	11 kh	3 kh	14 kh
Maros Mihály	6 kh	4 kh	10 kh
Mányoki János	9 kh	3 kh	12 kh
Molnár József	15 kh	5 kh	20 kh
Nagy Ferenc	7 kh	2 kh	9 kh
Nyakas István	4 kh	2 kh	6 kh
Salamon István	7 kh	3 kh	10 kh
Salamon László	11 kh	2 kh	13 kh
Salamon Vendel	13 kh	2 kh	15 kh
Stefán György	9 kh	5 kh	14 kh
Szabó Ferenc	10 kh	7 kh	17 kh
Takács József	10 kh	2 kh	12 kh
Takács Lajos	6 kh	2 kh	8 kh
Varga Ferenc	8 kh	8 kh	16 kh
Varga József	8 kh	4 kh	12 kh
Varga Sándor	6 kh	5 kh	11 kh
Zrinyi Ferenc	10 kh	2 kh	12 kh

GYRKI – BAMIK – PAMUK

III. Akik nem kaptak vagy nem

akartak földet igényelni

Név	volt	kapott	összesen
Dudás György	18 kh	--	18 kh
Farkas Pál	15 kh	--	15 kh
Pamuki Jánosné	20 kh	--	20 kh
Fehér János	14 kh	--	14 kh
Fejes György	14 kh	--	14 kh
Geszti Vendelné	10 kh	--	10 kh
Gulyás István	17 kh	--	17 kh
Ilisics Ferenc	11 kh	--	11 kh
Kesztüs József	17 kh	--	17 kh
Klenovics György	6 kh	--	6 kh
Molnár Ferenc	11 kh	--	11 kh
Molnár János	4 kh	--	4 kh
Salamon Lajos	14 kh	--	14 kh
Szabó János	17 kh	--	17 kh
Szabó József	19 kh	--	19 kh
Szabó Pál	13 kh	--	13 kh

- MONOGRÁFIA -

A közölt adatokból világosan kitűnik, hogy községünkben kb. 536 kh. földet osztottak ki a földtulajdonnal nem rendelkezők és már földtulajdonnal rendelkezők között. Ehhez hozzá kell még számítani kb. 24 kh. belsőséget, melyet házhelyek céljára adtak ki, illetve juttattak azoknak, akiknek nem volt saját portájuk. Így saját házat építhettek. A volt cselédházakat átalakították és azok egy-egy család tulajdonába kerültek. Ezekben a régi cselédházakban előtte egy fedél alatt több család is lakott.

Most felvetődik a kérdés: miért csak ennyi földet osztottak, mikor község területén lévő földnek majd a fele megmaradt. Ennek oka, hogy nem igényeltek többet. Mindenki csak a neki megfelelő mennyiséget kérte, amennyit meg tudott művelni, hisz jószágállomány az indulás amúgy is nehézséget okozott. Voltak olyanok is akik nem mertek igényelni. Községünk nyugati része erdőkkel határolt. Ezen erdők nagyobb részét az állami erdészet vette kezelésbe, kivéve a muci pusztai erdőt, mely a kürtösiek tulajdonába került. Így községünk csak a legelőn és az azt övező részben rendelkezett fával.

A dűlőutak a tanács tulajdonában voltak és vannak ma is. A földreform teljesítésével Pamukon is a nagy és középbirtokos rétegek elvesztették korábbi gazdasági és politikai szerepüket. A faluban a saját munkán alapuló kisbirtok vált uralkodóvá.

A földosztás során a „Drenyai” és „Török” pusztai tanyabirtok épületekkel, lakóházzal, valamint Ember Sándor „alsófalusi” birtoka államosításra került. Az államosítás során ezek az újonnan megalakult Gyapjútermelő Állami Vállalat tulajdonába kerültek.

GYRKI – BAMIK – PAMUK

A vállalat központja és az igazgató lakása Drenyán volt. Igazgatók voltak: Németh M. és Kudomrák László.

1959-ben a Gyapjútermelő Állami Vállalat földtulajdonából 2078 kh. föld az Öreglaki Magtermelő Állami Vállalat, 1225 kh. föld a Termelőszövetkezet tulajdonába került. Az erdők nagy része az Erdészeti Vállalat kezelésébe ment át.

A községi közigazgatás

1950-1990

A II. Világháború nyomán tönkre ment az ország. A nélkülözés és a nagy infláció súlyosan érintette községünket is. Az 1 havi fizetés 1 doboz gyufát sem ért. Községünk teljesen elszegényedett. Súlyosbította a helyzetet a kötelező beszolgáltatás, a tervkölcsön és a háborús jóvátétel bevezetése is. A pénz értékét vesztette, ezért kialakult a cserekereskedelem a falu és a város között. A falusiak terményeiket a városiak kis ingóságaikat, ruhát, cipőt stb. kínáltak fel csereként. 1946 került bevezetésre az új pénz a „forint” és ezzel véget ért a világtörténelem példa nélküli legnagyobb pénzromlása. 1948-ban az egyházi iskolákat államosították, így a mi egyházi iskolánkat is. Az állami iskolát 2 tanerőssé és 8 osztályossá fejlesztették. 1948-ban megindult a községek önállóságára való törekvés is a Tanácsrendszer bevezetésével.

- MONOGRÁFIA -

Országosan kezdtek megalakulni a községi tanácsok, így e folyamat részeként 1950 októberében Pamukon is megalakult a Községi Tanács. A tanács megalakulásával Pamuk község elszakadt Somogyvártól. A tanács törvény elfogadásával a jegyzőségek megszűntek, községünk önálló lett. Megtörténtek az első választások, melynek során 12 tanácstagot választott a falu. A 12 tanácstag között volt az elnök és a titkár is. A megválasztott tanácstagok saját maguk közül választották meg az 5 főből álló végrehajtó bizottságot. A végrehajtó bizottság hetente a tanácstagság havonta ülésezett. A tanács saját költségvetéssel, önállóan gazdálkodott. Ezzel Pamuk község megindult a fejlődés útján.

A tanácsi vezetők a kezdetben jelentkező sok probléma és nehézség, valamint a nem megfelelő képzettség és gyakorlat miatt elég gyakran váltották egymást. 1950-1969-ig az alábbi elnökök és titkárok voltak a tanácsok vezetői.

Elnökök

1	Tálas Ferencné	1950-1951
2	Magyar Imre	1951-1951
3	Nyakas István	1951-1953
4	Proity Márton	1953-1953
5	Rófrics Ferenc	1953-1955
6	Berdár József	1955-1957
7	Németh József	1957-1958
8	Végh Lajos	1958-1964
9	Gaál László	1964-1966

GYRKI – BAMIK – PAMUK

Titkárok

1	Horváth János	1950-1951
2	Kovács Sándor	1951-1951
3	Szing Magdolna	1951-1952
4	Dudás Zsuzsa	1952-1953
5	Kollár Károlyné	1953-1954
6	Varga Gábor	1954-1955
7	Kiss Lajos	1955-1956
8	Horváth Erzsébet	1956-1958
9	Kása János	1958-1973

A járási Tanács 1966-ban az elnöki státuszt megszüntette Pamukon és csak a vb titkár maradt Kása János személyében 1973-ig. Ekkor a községet Somogyvámossal együtt bekörzetesítették a Somogyvári Községi Közös Tanácshoz. 1950-től 1973-ig a helyi tanács igyekezett megfelelni feladatának a közigazgatás a gazdaság a kultúra az egészségügy és a szociális ügyek stb. területén. Az önállóság rövid 23 éve alatt sok mindent valósítottak meg. Megépült 1959-ben az általános iskola, nevelői lakással, bútorzattal együtt 3 millió forint állami keretből és csekély községi hozzájárulásból (tetőszerkezet faanyaga).

1959-ben megalakult a Petőfi Mezőgazdasági Termelőszövetkezet, a faluban bevezették a villanyt, melyre nagy szükség volt. 1964-ben állami beruházásból 3 km-es aszfalt utat építettek egy autóbusz megállóval, mely 25 percre volt és van a falutól.

- MONOGRÁFIA -

1968-ban új kultúrház épült. A község az épületfát és a bontott téglát biztosította a Járási Tanács pénzel segített.

A tanács költségvetése évente kb. 150.000.-Ft volt. Ez tartalmazta az Általános Iskola évi 32.00.-Ft-os keretét is. A községfejlesztési hozzájárulás 1967-ig családonként 200.-Ft, 1967-től családonként 300.-Ft volt. Az emelkedés egyik oka, hogy a kultúrház építési költségeihez is hozzá kellett járulni. 1967-ig évente 25.000.- Ft, 1967-től 30.000.- Ft, majd később 35.000.- Ft adóbevétel volt, mely összeg mindig rendelkezésre állt.

1973-ban megszűntek a kis községekben a helyi tanácsok. A községet a Somogyvári Tanácshoz csatolták. Pamukon ezek után 5 tanácstagot választottak, akik képviselték a település érdekeit.

1976-ban a még működő általános iskola alsó 4 osztályát is megszüntették. A tanulók a Somogyvári általános iskolába jártak ezután. Az iskola épületét átalakították kultúrházzá. A 2 tanteremből egy klubszobát és egy kultúrtermet alakítottak ki. A kultúrteremben egy-két évig mozi működött heti egy filmvetítéssel. A tanári szobából és a folyosó egy részéből orvosi rendelő és várószoba lett.

A Kossuth Lajos és az Ady Endre utcák betonlapokból elkészített járdát kaptak. A régi fahidak helyett 2 vasbeton híd épült. 1989-ben az egészséges ivóvíz ellátás biztosítása érdekében megkezdték a vízhálózat kiépítését. Fúrt kutat létesítettek, melynek mélysége 170 m. A vízhálózat teljes megépítése az 1990-ben megalakult új önkormányzatra várt, mely elvégezte ezt a feladatot.

GYRKI – BAMIK – PAMUK

Pamuk községet 1973-tól 1989-ig az alábbi tanácstagok képviselték:

Mányoki József dora Horváth Lajosné

Nyakas László Berdár József

Takács Lajos Torkos Jenőné

Móhr Mihály

Móhr Mihály egy cikluson át Megyei Tanácstag is volt. 1989-ben a tanács épületéből a könyvtárat a kultúrház klubszobájába helyezték át, vezetésével Torkos Jenőné nyugdíjas pedagógust bízták meg.

Petőfi Mezőgazdasági

Termelőszövetkezet

1950-2000

1959-ben a mezőgazdaság kollektivizálása folytán községünk is áttért a közös gazdálkodásra.

1959. március 8.-án tartották meg a tsz alakuló gyűlését. Itt választották tsz elnöknek Szabó Ferencet s brigádvezetőnek Szabó József és Berdár József gazdákat. Már a tavaszi munkák nagy része közösen történt. Az első két-három év jövedelme gyenge volt. 3 év után az előző tsz – vezetőség lemondott és helyettük: Berdár Józsefet elnöknek, Fejes Györgyöt és Kozma Lászlót brigádvezetőknek választották.

Városi Sándort főkönyvelőként alkalmazták.

- MONOGRÁFIA -

A tsz jövedelme, és ezzel a munkaegység értéke is emelkedni kezdett. A tsz területe mindösszesen 1225 kh volt, a lakosság egészét foglalkoztatni nem tudta, ezért sokan vidékre jártak dolgozni / segédmunkás, iparos idénymunkásnak.

A termelőszövetkezet önerőből gépesítést végzett. Állami támogatást nem kapott, de nem is kért, és ami hitelt felvett, azt minden évben vissza is fizette.

Az életszínvonal emelkedni kezdett a háztáji jövedelmével és a tsz jövedelmével együtt.

Agronómusokat is alkalmaztak, akik gyakran váltották egymást: Piacsek Zoltán, Kovács Lajos, Barcsánics István, Rege Attila, Farkas István.

A tsz bruttó jövedelme hullámzó volt, s így a munkaegységre eső forint összeg is. A bruttó jövedelem1962-ben 2.142.000-Ft volt. A munkaegység értéke 38 Ft volt, országosan a legmagasabb. Dobi István az Elnöki Tanács Elnöke termelőszövetkezetünket jutalomban részesítette. A kitüntetés az Országházban Berdár József tsz elnök személyesen vette át.

A tsz távlati tervei jók voltak. 1968-ban egy nagy sertésfiaztató is épült. Minden építkezés saját erőből történt, saját iparosokkal. A tsz gépszerelő és kovácsműhellyel is rendelkezett. A 2 majorban villany és saját üzemeltetésű vízvezeték volt. Az agronómusnak saját összkomfortos lakást biztosítottak.

GYRKI – BAMIK – PAMUK

1967-ben a vasútvonal átépítése során a MÁV a kitérőt megszüntette, így minden terményt és árut a Somogyvári vasútállomásra kellett szállítani. A többletkiadás a munkaegységek alakulásán is megérződött.

A tsz tagság lassan elöregedett, az alapító tagokból ma már kevesen élnek.

A kis tsz-ek összeolvasztásakor a Pamuki tsz-t a Somogyvári „Dózsa” tsz-hez csatolták. Somogyvár lett a központ.

1990-2000

1990-ben hazánkban végbement a békés rendszerváltás. Ugyanez év tavaszán az országos, majd ősszel a helyi önkormányzati választásokat tartották.

Pamuk község lakossága a helyi önkormányzatba az alábbiak jutottak be:

Szabó Lászlót polgármesternek

Borsi Istvánt képviselőnek

Mányoki Józsefet képviselőnek

Móhr Mihályt képviselőnek

Projcs Sándort képviselőnek

Borsi István lemondása után Bogdán Vendel jutott be a képviselők közé a választásokon elért szavazatai alapján.

- MONOGRÁFIA -

1990. december 21-én Pamuk körjegyzőséggé alakult Somogyvámos székhellyel

Körjegyző dr. Neszményi Zsolt volt, majd később Radóné Lelkes Erika.

Két év múlva kiváltunk a Somogyvámosi körjegyzőségből és önálló polgármesteri hivatalt létesítettünk. A képviselő-testület dr. Szabó Sándort nevezte ki jegyzővé.

Első fontos beruházás a polgármesteri hivatal helyiségeinek kialakítása volt az egykori tanácsház épületében. Az 1989-ről áthúzódott vízhálózat kiépítése 1995-ig tartott. A fúrt közkút mélysége 170 m. A víz bevezetéséért egy-egy család 10.000 Ft-ot fizetett. A Kossuth Lajos és az Ady utcákat, és a középületek felüljáró útját is gyenesdiási kőzúzalékkal szórták le. Középületeink új ereszcsatornát kaptak. Megoldották az öregek és a szociálisan rászorultak ebédjének házhozszállítását.

A temető önkormányzati tulajdonba került, melyet rendbe hoztak: bokrosítottak, tujafákat ültettek, a régi ledőlt sírköveket felállították. Így került sor a nemesi Bodonyi család sírköveinek rendbehozatalára.

/Itt nyugszanak elhalálozási sorrendben: Bodonyi József-1838, Bodonyi Rókus-1878 és Bodonyi Lukács-1902/.

1990-ben egészségügyileg és orvosilag elváltunk a Somogyvári körzettől és az újonnan alakult Somogyvámosi körzethez csatlakoztunk. Körorvosunk Dr. Székely Anikó lett, aki hetente 3 alkalommal rendelt.

GYRKI – BAMIK – PAMUK

Az 1994-es helyi önkormányzati választáskor a község bizalmából a következők jutottak be:

Torkos Tamás polgármesternek

Léber Géza képviselőnek

Keszeg János képviselőnek

Kovács István képviselőnek

Mányoki József képviselőnek

Sipos Istvánné képviselőnek

Csima Jánost nevezték ki jegyzőnek, aki jelenleg is betölti hivatalát

Megjavították a hivatal épületének, valamint a Kossuth utcai szolgálati lakásnak a tetőszerkezetét, megépítették a „szálai” fahidat.

1995 júniusában a Petőfi és a Kossuth utcák vízhálózatát bekötötték. Szükségessé vált a vastalanító beállítása, mivel hálózatunk vize határérték felett tartalmazott vasat és mangánt. A Szabó László polgármester által felvett kb. 4 millió Ft hitelt kamatával együtt négy évig törlesztették. 1995-ben a telefonhálózat kiépítésre került a faluban. 1997-ben Pannon GSM átjátszó tornyot építettek a falu határában.

Falugondnoki pályázaton gépkocsit nyertek a község számára. Falugondnok Projcs Lajos lett. A falugondnoki szolgálat beindulásával megoldódott az idősek és betegek ebédjének házhozszállítása, az általuk kért kisebb szükséges bevásárlások elintézése, a gyógyszerek kiváltása.

- MONOGRÁFIA -

Községünk honfoglaláskori település. Ezt tükrözi az Árpádházra utaló címer, melynek közepén a kalász a lakosság fő foglalkozását, a mezőgazdaságot, a zöld szín pedig a jövőbe vetett hitet jelképezi. Zászlónk és címerünk avatása 1996-ban történt

Pamuk község címere

A 60 éve épült római katolikus templomot az egyházközséggel együttműködve felújították. A kultúrház és az önkormányzat épülete előtti utat lebetonozták, és az ehhez kapcsolódó két lépcsőt megjavították. Ugyanekkor kapott új lépcsőt a polgármesteri hivatal épülete is.

Az utakat, árkokat, temetőt karban tartották. Fásítást végeztek a faluban. A temető köré élő sövényt alakítottak ki a hiányzó tujákat pótolták.

GYRKI – BAMIK – PAMUK

Községünk egészségügyi ellátása ebben az időszakban is jó volt. Dr. Székely Anikó és Dr. Gyenis Sándor háziorvosok rendeltek.

Gyarapították a könyvtár könyvállományát is /pl:1997/98-ban 64 kötettel/.

1997-ben az iskolát és óvodát a Somogyvári körzeti iskolától az Öreglaki körzeti iskolához csatolták

Az 1998-as helyi önkormányzati választások alkalmával a következők jutottak be:

Móhr Mihály polgármesternek

Borsi István képviselőnek

Léber Géza képviselőnek

Projcs Lajos képviselőnek

Projcs Sándor képviselőnek

Az új testület feladata volt az önkormányzat épületének külső és belső felújítása. Ugyanebben az évben az egészségügyi követelményeknek megfelelően új orvosi rendelő és váró kialakítása van folyamatban. Tatarozták a kultúrházat, a buszvárókat, a hullaházat. Karbantartották az utakat, árkokat.

Befejeződött az Ady utca 1200 folyóméteres vízhálózat bővítése. A Rákóczi utca vízhálózatának bővítése 700 folyóméteren ez év nyarán megtörténik. Fákat, bokrokat, virágokat ültettek, csinosították, szépítették kis falunk arculatát. Játszóteret építettek társadalmi munkával.

- MONOGRÁFIA -

Millenniumi falunapot tartottak millenniumi zászló, megyezászló és címer átadásával.

Mai Pamuk

2000.

Kis falunk mai képe rendezett. Romos épület egy sincs. A lakóházak száma 120. Hét házat német állampolgárok, négy házat fővárosi lakosok vettek meg. A közeli Balaton dombokkal és erdőkkel övezet környezete, a tiszta egészséges levegő és nyugalom csábítja hozzánk ezeket az embereket. Ezzel a lehetőséggel kellene élnünk és a jövőben üdülőfaluvá fejleszteni községünket.

GYRKI – BAMIK – PAMUK

Pamukon 4 utca van, mindegyikbe be van vezetve a villamos áram, az ivóvíz, a telefon. Szervezett szemétszállítás kéthavonta történik. A középületek karban tartottak. A község állandó lakóinak száma 312 fő.

- MONOGRÁFIA -

GYRKI – BAMIK – PAMUK

Hagyományok, népszokások és népviselet

Nagyon szép régi hagyomány a március 15-i nemzeti vacsora megrendezése, amelyet 1848. március 15.-e emlékre, műsorra egybekötve tartanak. E szép szokás eredete községünkben csaknem 100 évre nyúlik vissza. A község másik nagy ünnepe a Szent Mihály napi búcsú, melyet Mihály névnapját követő vasárnap tartanak.

A lakodalmakat ma is a régi szép szokás szerint tartják: legénybúcsúztató, menyasszonykikérés, elbúcsúztatás, kása pénzszedés, a leskelődök azaz „lesisek” kaláccsal, borral kínálása, menyecsketánc, dúsoztatás stb. Az egész ünnepséget egybekötik az első vőfély rigmusos felköszöntői. Ezeknek a szép verseknek a szövege több évszázadra nyúlik vissza. A lakodalom hetekig beszédtémát szolgáltat. Ma már legtöbbször a lakodalmi vigasságot művelődési házakban, vendéglőkben tartják, megőrizve a néphagyományokat.

Egyéb életben lévő népszokásaink: regölés, Mikulás nap, virgácsolás, karácsonyfa állítás, díszítés, betlehemezés, szilveszter és újévköszöntés, piros tojásfestés, mátkázás, húsvét hétfői locsolás, húsvéti sonka, kalács és sonka megszenteltetése, disznóöléskor nyársdugás.

Népdalaink még ma is felcsendülnek búcsúkor, lakodalmakkor, mulatságokon. Csak egy jellegzetes Pamuki népdalról van tudomásunk, melyről Ádám Jenő zenetudós, népdalgyűjtő 1932-ben „Én ültettem a cédrusfát…” mint Pamuki népdalról emlékezik meg.

Ez annyira tetszet neki, hogy még egy zenekari művét is ezzel kezdi. A dal sajnos feledésbe merült,

- MONOGRÁFIA -

ám valószínűleg más szöveggel még ma is él. Ezt kutatjuk.

Népviselete:

Pamuknak tipikus népviselete nem volt, Somogy megye átlagos népviseletét hordták. a lányok, asszonyok, selyemblúzt, pruszlikot, rakott vagy pliszérozott szoknyát, alatta „péntölt” vagyis alsószoknyát, „réklit”, selyem kötényt, hímzett vagy zsinórozott mellényt, nyáron fehér harisnyát, félcipőt, télen viszont magas szárú fűzött cipőt és télikabátot viseltek. Vállukra meleg nagykendőt, azaz „berlinert” terítettek és fejükre kasmír „delén” kendőt kötöttek. Az asszonyok egész évben fejkendőt viseltek. A lányok hajviselete egy ágba fonott hajszalaggal vagy koszorúba téve. Az asszonyok kontyba fonták a hajukat. A férfiak ünnepeken fehér inget, fekete kabátot, csizmanadrágot és keményszárú csizmát hordtak fekete kalappal, télen pedig szőrme kucsmával.

GYRKI – BAMIK – PAMUK

Zárszó

A falu értéke történelmében és hagyományaiban

rejlik.

Ezt az értéket adom át utódainknak és Pamuk község

lakóinak szeretett falumnak,

ahol életem legjavát megéltem és évtizedeken

keresztül tanítottam.

2000.július hó özv. Torkos Jenőné

nyugdíjas igazgató tanító

GYRKI – BAMIK – PAMUK

Tartalom

Előszó …………………………………………. 6

Őskor …………………………………………. 7

Ókor ………………………………………….. 13

Közép- és újkor ……………………………… 16

Művelődés és oktatás ……………………….. 18

A falu élete, mezőgazdasága és közigazgatása 28

Zárszó ………………………………………… 62