GYRKI – BAMIK – PAMUK
Pamuk
Község monográfiája a
Magyar
Millenniumi
Kormánybiztosi
Hivatal
támogatásával
készült
GYRKI – BAMIK – PAMUK
Mottó: „Üzenem a háznak, mely fölnevelt,
Ha
egyenlővé teszik is a földdel,
Nemzedékek őrségváltásain
Jönnek majd
újra boldog építők,
És kiássák a
fundamentumot,
S az erkölcs
ősi hófehér kövére
Emelnek
falat, tetőt, templomot!”
Wass Albert
Pamuk község története
2000.
július hó
Készítette:
özv.
Torkos Jenőné
nyugdíjas
igazgató tanító
GYRKI – BAMIK – PAMUK
Pamuk község története
Községünk
múltjának időrendi felosztása
I.
Őskorban:
1. Kőkorszakban
2. Bronzkorszakban
II. Ókorban:
1. Rómaiak
alatt
III. Közép
– és újkorban:
1. Árpád
házi királyoktól az
1800-as évek elejéig
2. 1800-1918
IV. Legújabb kor XX. század:
1. 1918-1945
2. 1945-2000
V. Mai Pamuk
- MONOGRÁFIA -
Előszó
Községünk
Külső-Somogy közepén a „Pogány völgye” térségének dombokkal tagolt völgyében
fekszik hosszanti észak és dél irányában. Közepén a bővizű Bozót-csatorna szeli
át. A vasúti összeköttetés a fővonalakra és a vasúti csomópontokra /Kaposvár-
Fonyód/ jó. A vasútvonal is észak-déli irányban középen fut át. Az autóbusz
közlekedés is megfelelő. Három megállóhely van, kettő helyi egy távolsági.
Pamuk
éghajlata Dunántúl éghajlatának felel meg. Hőmérséklete és a csapadék
mennyiségére hatással van a Balaton közelsége /kb:30km/. Talaja
Külső-Somogyénak megfelelően, pannonkori rétegek vastag lösztakaróval /
agyag-homok /. Ennek megfelelően alakult ki növény és állatvilága is.
Természeti
adottságai folytán már az őskorban lakott terület volt. Községünk a régészeti
ásatási eredmények alapján – honfoglalás kori település – amely megjelenik címerünkben
is. Ezt tükrözi az
GYRKI – BAMIK – PAMUK
Árpádházra utaló ezüst pólyás
címer, melynek közepén a kalász a lakosság fő foglalkozási ágát – a
mezőgazdaságot -, a zöld szín pedig a jövőbe vetett hitet jelképezi.
Őskor
Kőkorszak
Az
ősember jelenlétét a kőkorszakban kőlelet bizonyítja, sőt a leletek alapján a
jelenleginél nagyobb területen fekvő település volt. A község egy hosszanti
észak-déli irányú völgyben terül el, melyet két oldalt végig megszakítás
nélküli dombsor övez. A dombok erdővel borítottak. A völgyben bővizű patak
folyik. A dombok, különösen a keleti rész, magasságánál és egyenetlenségénél
fogva alkalmasnak bizonyult barlangok képződésére is. Az egyenetlenséget a
rendkívüli meredek domboldalról lezúduló víztömeg okozta. Ezen az oldalon, 4
helyen lehet kijutni az országútra. A horhosok meghaladták a 15-16 métert is.
Ez bizonyítja, hogy évszázadok, sőt évezredek óta használták már. A zárt
völgykatlan a vész teljes időkben kitűnő védelmet nyújtott az ősember számára.
A
kőleletek legnagyobb részét a keleti fekvésű meredek oldalon, annak is a laska
puszta részén lelték. E részen is a legtöbbet a régi temető helyén,
- MONOGRÁFIA –
ahol
szinte ásni sem
kellett , mert a
föld felszínén vagy pár centiméter
mélységből kerültek elő. Ennek oka talán az is, hogy az évszázadok óta használt
temetőben a sírok százainak ásása közben vetődhetett fel.
A leletek nagy része: pattintott és csiszolt kőkések,
csiszolt, átfúrt kőbalták kisebb-nagyobb méretben, kőmécses, kőbuzogány és
golyó alakú átfúrt nehezék. A kőnehezéket az ősember a halászhálókra akasztotta
fel. Ez a tény viszont azt bizonyítja, hogy az ősember már halászott és hálót
készített. A feltárásokból az következtetik a régészek, hogy a Balaton Pamuk
közvetlen környékéig terjedt. Később a bővizű patak árterülete volt és
tórendszerek alakultak ki /pl: Osztopán, Somogyvár, stb…/. A kőleletek nagy
része a Kaposvári Rippl-Rónai Múzeumba került. Egy átfúrt kőbaltát a Böhönyei
Iskolamúzeumban helyeztek el. A kőkorszaki leleteket gyűjtötték és beszolgáltatták:
Tokos Jenőné, Torkos Jenő, Berdár Józsefné és Szabó János.
Joggal
feltételezhető – a kis lelőhelyen talált leletek nagy számát tekintve -, hogy e
területen az őskorban, illetve a kőkorszakban szerszámkészítők éltek. Igaz,
hogy a köveket messzebbről kellett ide szállítaniuk, azonban a feltételek
nagyobb része adva volt itt. Azok az anyagok, melyek a kőeszközök, balták
átfúrásához kellettek: a nád, a homok és a víz.
Pamuk területének nagy része ma
is erősen homokos.
GYRKI – BAMIK – PAMUK
Kőbalták, kőszerszámok
készítésének leírása:
1. A kifúrandó követ még
csiszolása előtt / mert ha véletlenül nem sikerült, a csiszolásba fektetett
munka mind kárba veszett volna/ a földre, illetve fele részéig a földbe
süllyesztették s, hogy el ne mozdulhasson, más kövekkel körülvették.
2. Ezután a megmunkálandó kő
két oldalán erős karót vertek le egymással szemközt. A karók fent villa alakúak
voltak. Most a két karó villa-ága közt egy
- MONOGRÁFIA -
közepén átfúrt fát fektettek
keresztül, melyet háncsokkal a karókhoz erősítettek.
3. Majd a fenti lyukon
keresztül egy nádszálat engedtek le, mely épp a megmunkálandó kőbalta megfelelő
helyére esett. A nád vastagsága attól függött, milyen méretűre akarta az
ősember a lyukat. Természetesen a nádból igen sok azonos méretűt kellett
beállítania, hogy a megfelelő méret mindvégig biztosítva legyen. Most egy
hajlékony vesszőből és kötélből íjat készítettek.
A nádat a lyukon keresztül leengedve, az íj kötelét
egyszer körültekerték rajta / a nádon /. Majd a nádrúd kivájt üregét
megtöltötték finom, száraz homokkal, s a nádat a rátekert íjjal mozgatni
kezdték. Így a nádszál kb. egy teljes fordulatot végzett előre és egyet a
visszafelé mozgatáskor. A pörgő nádból a homok a nád aljára folyik, s a nádszál
és a kő közé kerül, s csiszolni kezdi a követ.
GYRKI – BAMIK – PAMUK
Amint
fogyott a homok, ismét feltöltötték a nádat. Amint a nád elkopott, újjal
pótolták. Sokáig tartott egy balta átfúrása, de idejük volt elég. Megtörtént az
is, hogy egy előre kiválasztott egyméretű nád elfogyott. Ilyenkor nem dobták el
a követ, hisz a rengeteg munka kárba veszett volna, hanem vékonyabbal pótolták,
s ezzel folytatták tovább a fúrást. Így adódott elő az a helyzet, hogy a
kőbalta felső részén vastagabb a lyuk, míg az alsó felén vékonyabb. Ilyen
leletek is kerültek már elő.
Összefoglalva: adva volt a nád
/a Balaton közelsége miatt /, adva a homok /a terület ma is erősen homokos
- MONOGRÁFIA -
/és a víz/ a völgy közepén
folyik a patak /, mely csak 200-300 méterre van a lelőhelytől. Így, ilyen
adottságok mellett települhetett le az ősember, s mint a jelek mutatják,
kőeszköz készítő telepet is létesíthettek
A
dombokat borító erdő ellátta az itt élőket vaddal.
Ma
is sok a kis és nagyvad e részen.
Őskor
Bronzkorszak
Amennyiben a kőkorszakbeli
ősembernek megfelelő helyet, megélhetést biztosított e terület, úgy a
bronzkorszak embereinek is hasonlót kellett nyújtania, hisz vad és hal volt
bőven.
A bronzkori
ember létezéséről csak feltevések voltak. 1965-ben megváltozott a helyzet, mert
a völgykatlan közepén, közvetlen a patak partjáról, annak egyik ága ásásakor 12
kg összsúlyú különböző méretű és darabú bronzkori eszköz került elő egy
cserépurnában. Ez a lelet is rögtön a Kaposvári Rippl-Rónai Múzeumba került.
Volt benne balta, kés és a legértékesebb darab egy bronzszűrő, mely Európában
egyedülálló, világviszonylatban pedig számottevő. A leletről szakértekezés és
egy diplomadolgozat is készült.
GYRKI – BAMIK – PAMUK
Ókor
A
rómaiak alatt
Pamukon
a vasútállomás mögött húzódó ÉNY-DK irányú fennsík földjéből a földmunkák során
IV. századbeli római pénzeket találtak. ÉNY-DK irányban a vasútállomás mögötti
hetesi utat római légiók építették. Feltárás előtt áll még ez az út. Ezen az
úton meneteltek a római légiós katonák a legközelebbi Valeriai erődváros,
Valcum irányában, ahol katonai légiós tábor volt és nagyobb számú légiós
tartózkodott. Ez a tábor a Keszthely melletti Fenékpuszta területén helyezkedik
el. A zsoldos, légiós kiszolgált katonák földet kaptak, letelepedtek,
földműveléssel és állattartással foglalkoztak. A pannonok fő tápláléka az árpa
és a köles, italuk az árpasör volt. Mezei munkához lovat, ökröt használtak
segítségül, s a dombok övezte erdőkben sertéseket makkoltattak és vadásztak.
Megélhetésük csak a két kezük munkájából adódott. Évente a vásárra állatokat és
gabonát vittek, ott eladták és a kapott pénzen gyenge minőségű edényeket és
ruhaneműt vásároltak.
Az előkerült IV. századi kis bronzok alapján tulajdonosa
szegény sorsú földműves vagy letelepedett családos obsitos volt. Ő és a hozzá
hasonlók a szegényes lakóépületeiket is fennsíkon építették meg, a mocsaras
nádastól védett helyen víz közelben.
- MONOGRÁFIA -
Időszámításunk után 340-ben Intercisa-nál a barbárok
áttörik a védővonalat és letarolják a Dunántúl nagy részét. Valcum is
elpusztul, s újjáépítés csak II. Constantinus alatt, azaz 350-358 között
következik be. A Pamuki telep lakói ezt már nem érhették meg.
1987-1991 között Resterica
dűlőben az ásatások során római villát találtak.
A villa feltárását a kaposvári múzeum
munkatársa Németh Péter Gergely vezette. A 35x38 méteres villából csak a falak
alapozása maradt meg. A falak nagy része mészkő, kisebb része vulkáni kőzetből
állt. A köveket valószínűleg a Balaton felvidékről
szállíthatták. Az épület NY-K fekvésű volt.
GYRKI – BAMIK – PAMUK
A nyugati rész apszissal
záródott. Itt volt az épület fürdője és vízlevezető csatornája is. Az épület
több mint 10 helyiségből állt. A leletanyag a IV. századból származik. a villa
területén kerámiatörmelékek mellett nagyon sok vaseszköz, vasszög, érmék,
fibulatörmelékek kerültek elő, valamint egy töredékes feliratú ezüstkanál
„URSINE VIVAS” felirattal és sírkő törmelékek. A villához tartozó temető délre
fekszik. A villa alatt bronzkori telep gödre és két földbe mélyített ház is
előkerült.
„Pészka” dűlőben talált kis
bronzérmék a következő császárok idejéből valók:
1. TRAIÁNUS: /98-117/ középbronz, de nagyon
kopott állapotban. Kopottsága jogos, mert a Római birodalomban minden régebben
kiadott fémpénz érvényben volt mindaddig, míg teljesen el nem kopott, s akkor
eldobták.
2. DIOCLETIÁNUS:/
284-305/ kisbronz
3. MAXIMIÁNUS:
/286-305, 306-308, 310/ kisbronz
4. I.
CONSTANTINUS /305-306/ kisbronzok
5. I.
LICINIUS: /308-324/ kisbronz
6. VALENS
/314/kisbronzok
7. I.
CONSTANTINUS /307-337/ kisbronzok
Előforduló pénzverdék:
/sűrűségi sorrendben/
- MONOGRÁFIA -
1. Siscia
2. Aquileia
3. Sirmium
4. Heraclea
5. Thessalonica
A római kort Berzy Péter a Magyar Régészeti, Numizmatikai
és Éremtani társulat tagja, a kaposvári múzeum besegítő munkatársa dolgozta ki.
Közép- és újkor
Árpád
házi királyoktól az 1800-as évekig
Pamuk
régmúlt idők óta kisközség. Eredete még az Árpád házi királyok idejébe nyúlik
vissza. Erdélyi László szerint községünk területén feküdt egykor
GYRKI – BAMIK – PAMUK
GYRKI falu, melyről Ince pápa
1212-1215. évi levelei emlékeznek meg első ízben, ahol Albeus mesternek
1237-1240 közötti összeírása szerint minden bizonnyal a Szent mártoni
Apátságnak voltak birtokai.
Maga Pamuk Község 1428-ban Bamuk néven fordul elő. Ekkor
Osztopáni Bálint és fiai – Osztopáni földesurak – tulajdona volt. Osztopáni
Bálint Pamuki birtoka azonban rövidesen a Perneszi család tulajdonába ment
adományozás révén.1478-ban Osztopáni Perneszi Pál gyermekei: Zsigmond és Imre
tulajdona volt.
Mostani
nevén /Pamuk/ csak az 1700-s évek elejétől szerepel. 1700-1703 táján Sós Lőrinc
és György birtoka. 1726-ban már Muraközy Mihály és Hadik Pál György birtoka.
1733-ban Muraközyn kívül már Borda Pál volt a földesúr. 1773-ban Rosty Lászlóné
született Borda Magdolna, továbbá Borda Antal, János György, Erzsébet, Eperjesi
Sámuel, Murslay Mihály és Terézia és Bodonyi József voltak.
1800-1900-ban
földesurak: Bodonyi Rókus, Bodonyi Lukács és a kisnemesi Gaál családok.
1900-ban Bodonyi család birtokukból keresztelői ajándékba 800 katasztrális
holdat Széchenyi Máriának adományozott. 1900-ban 800 kat. holdból bérbe adtak
204 kat. holdat.
A
község területéhez tartoztak még:
Laska puszta
Muci puszta
- MONOGRÁFIA -
Tükör puszta
Szokolás hegy is.
Művelődésügy
1868-1945
Iskolánk alapításától kezdve államsegélyes,
római katolikus felekezeti elemi népim iskola volt. Alapítási éve: 1868. A
kötelező népoktatás bevezetése után községünkben megszakítás nélkül működött az
oktatás. Először 4 osztályos, majd 6 osztályos, melyhez a Horthy éra alatt
/1920/ az ismétlő iskola is járult. A 6 osztályos községünkben 1948-ig, az
államosításig volt érvényben. 1948-ban szervezték át 8 osztályossá, holott már
másutt az 1940-es években megvolt. Az iskola 1948-ig a Somogyvári egyházközség
és a plébános fennhatósága alatt állott. A plébános volt az iskola igazgatója
is. A tanító, aki egyúttal a kántori teendőket is ellátta, midig csak beosztott
volt az egyházközség képviselő-testületének. Az egy tanerő sokszor 70-80, sőt
90 gyereket is tanított. Téli estéken a népművelői munkát is végezte. Hetente
két alkalommal oktatta az iskolásokat és a leventéket is. Csekély díjazásért az
állatok járlat kezelését is ellátta, valamint 1931 óta a fiókpostát is.
A tanítás reggel 8-12-ig és délután
2-4-ig tartott. Délelőtt a nagyok és délután a kicsik jártak. A nagy létszám és
az egy tanterem miatt kénytelenek voltak erre a beosztásra.
GYRKI – BAMIK – PAMUK
Iskolánk első tanítója: Verbay Ignác /1868- 1895/, tehát
az iskolánk megalapításától 27 évig tanított haláláig. Hamvai a régi temetőben
nyugszanak.
Utána: Ivanics István következett, aki 1895-1900-ig
működött itt.
Majd Molnár György: 1900-1920-ig. Molnár György
nyugdíjazása után Péterfai Ádámot választották meg 1920-ban. Ő 1952-ig tanított
községünkben. A Pamuki új temetőben nyugszik.
Az ősi iskolát 1941-ben lebontották és helyette 1941-ben
újat építettek az egyházközség erejéből és 8000 pengő állami hozzájárulásból.
Mivel a községnek nem volt temploma, ezért a római katolikus felekezeti iskolát
toronnyal, sekrestyével és kórussal látták el.
A
beiskolázás az évtizedek során rendben megtörtént, azonban sokan nem végezték
el a hat osztályt sem, mert a lakosság háromnegyede gazdasági cseléd, zsellér
és napszámos volt. A gyermekeket korán befogták mezőgazdasági munkára. Az
1944-45-ös tanévben szünetelt a tanítás a falu kiürítése és a légitámadásoktól
való félelem miatt. Ebben a nehéz időszakban több dokumentációs anyag eltűnt
vagy megsemmisült /anyakönyvi, felvételi, osztályozó napló stb./
Igen
tanulságos a tanuló létszám alakulása is a két háború utáni időszakban: az
anyakönyvi naplók alapján / 1905-1943/-a létszám 104 és 94 fő között alalult.
- MONOGRÁFIA -
Tanulólétszám alakulása:
Tanév: normálkorú ismétlős
összesen
1-6 osztály 1-3 osztály
1905-1906 59 tanuló ---
1908-1909 79 ” ---
1903-1914 71 „ ---
1914-1915 75 „ ---
1917-1918 63 „ ---
1919-1920 76 „ ---
1921-1922 70 „ 34
104
1923-1924 63 „ 30
93
1924-1925 64 „ 29
93
1925-1926 63 „ 28
91
1926-1927 55 „ 34
89
1927-1928 64 „ ---
---
1928-1929 65 „ ---
---
1929-1930 78 „ 15
93
1930-1931 76 „ 23
99
1931-1932 75 „ 15
90
GYRKI – BAMIK – PAMUK
Tanév: normálkorú ismétlős
összesen
1-6 osztály 1-3 osztály
1932-1933 84 „ 15 99
1933-1934 79 „ 19 98
1936-1937 65 „ 34 99
1938-1939 74 „ 24 98
1940-1941 58 „ 23 81
1941-1942 59 „ 25 84
1942-1943 61 „ 31 92
A fenti adatokból tehát világosan kitűnik, hogy egy tanerő
évtizedek hosszú során át milyen megfeszített munkát végezhetett, ha csak
minimális eredményt akart elérni.
- MONOGRÁFIA -
Egy másik
tényt is megállapíthatunk, ha a számadatok évenkénti ingadozását nézzük,
mégpedig azt, hogy községünk cselédközség volt. Egyik évben több nagycsaládos
távozott, s helyettük kiscsaláddal bírok jöttek. A másik évben viszont
fordított volt a helyzet.
A Horthy
éra és az azt megelőző rendszer szociális helyzetét legkönnyebben és leggyorsabban
az iskolai anyakönyvi naplók adataiból tudjuk felmérni, amelyek kimutatják a
tanulók szüleinek foglalkozását is. Községünk szociális és társadalmi
elmaradottságát tükrözik pl. az 1932-33-as tanév anyakönyvi naplója, valamint
néhai Péter Ádám, tanító adatai alapján.
Az 1932-33-as tanévben beíratott tanulók száma:84 fő.
földműves. 24 fő, napszámos: 14 fő, gazd. cseléd: 37 fő, bérlő: 2 fő,
korcsmáros: 3 fő, cipész: 2 fő, pályaőr: 1 fő, szatócs: 1 fő.
Tehát a
fenti adatokból világosan láthatjuk a társadalmi és az akkori szociális
helyzetet. Ha a napszámosok és a gazdasági cselédek számát összeadjuk, úgy
látjuk, hogy 51 tanuló szegény, nincstelen. Ehhez még hozzászámítjuk a 24
földművesnek beírt tanuló majd felét, hisz szüleik csak 1-2 kat.h. földdel
rendelkeztek, és az év nagyobb részét a földesurak szolgálatában töltötte, mint
zsellér.
GYRKI – BAMIK – PAMUK
Művelődésügy
1945-
Az 1945-ös év és a II. világháború
befejezése községünk életében gyökeres változást hozott, így a tanügyben is.
1945szeptember 1-i hatállyal két tanerőssé fejlesztették iskolánkat.
A
második tanerőt az állam fizette. A tanítás két turnusban folyt, délelőtt a
felső tagozat és délután az alsó tagozat járt iskolába
1948-ban államosították az
iskolákat. 1948 szeptember 1-i hatállyal 8 osztályosra szervezték Pamukon is. A
7. osztály azonnal meg is nyílt. A tanulók létszáma nem csökkent, sőt a
Pamukhoz közelebb eső cigánytelep (Szávica) gyermekeinek idecsatolásával
emelkedett. A tanulók létszáma 100-on felül mozgott.
1955-ben
egy cigány osztály létesült, ekkor három tanító tanított. 1956-ban négy tanerős
egy évig. 1957 szeptember 1-vel 1962-ig ismét három tanerős lett.
Sok utánajárás és kérelmek után az
állami hozzájárulásból új iskolát építettek kettő tanteremmel, melyet 1959-ben
felavattak és november 1-én már ott is tanítottak Torkos Jenőné és Torkos Jenő
tanítok. Virágh Rezsőné a régi iskolában maradt. 1962-ben az iskola felső
tagozatát (5-8. osztály) bekörzetesítették az Öreglaki Körzeti Általános
Iskolához. A tanulók vonattal jártak át. A körzetesítést a felső tagozat
szakosítása tette szükségessé, valamint a magas tanulói létszám (115-119 fő).
- MONOGRÁFIA -
Tanulók
létszámalakulása 1945-től, 1962-ig.:
-----------------------------------------------------
1945-1946 tanév: 78 tanuló
1946-1947 tanév: 75 tanuló
1947-1948 tanév: 79 tanuló
1948-1949 tanév: 75 tanuló
1949-1950 tanév: 88 tanuló
1950-1951 tanév: 96 tanuló
1951-1952 tanév. 94 tanuló
1952-1953 tanév: 96 tanuló
1953-1954 tanév: 92 tanuló
1954-1955 tanév: 97 tanuló
1955-1956 tanév: 92 tanuló
1956-1957 tanév: 116 tanuló Szávica
cs.
1957-1958 tanév: 110 tanuló „-„
1958-1959 tanév: 112 tanuló „-„
1959-1960 tanév: 119 tanuló „-„
1960-1961 tanév: 115 tanuló „-„
1961-1962 tanév. 98 tanuló Szávicaiak
Somogyvárhoz csatolva
A körzetesítéssel a
tanulói létszám apadt, ismét két tanerőssé vált az iskola, Torkos Jenőné és
Torkos Jenő tanítókkal. Virágh Rezsőnét Öreglakra, helyezték.
1962-ben beindult
felnőtteknek a dolgozók Általános iskolája esti tagozatának 7. – 8. osztálya,
mely három évig tartott. 1962-1965-ben 20 személy, főkép TSZ paraszt szerezte
meg az általános iskola 8. osztályos bizonyítványát. Az esti tagozatot Torkos
Jenőné vezette.
GYRKI – BAMIK – PAMUK
Tanulói létszám alakulása 1962-től, 1969-ig.
1962-1963 tanév: 56 tanuló Szávica
még Somogyvárhoz
csatolva.
1963-1964 tanév: 78 tanuló Szávica
visszacsatolva Pamukhoz.
1964-1965 tanév: 62 tanuló Csökkenés
oka: a TSZ miatt sokan
elköltöztek.
1965-1966 tanév. 51 tanuló
1966-1967 tanév: 51 tanuló
1967-1968 tanév 42 tanuló Ismét
többen elköltöztek.
1968-1969 tanév: 47 tanuló
A megüresedett házakat megvették a
Szávicáról elköltözött cigányok, melyek megvásárlásához a községi Tanácsok is
hozzájárultak. Szávica elnéptelenedett.
Az írástudatlanság felszámolása
érdekében Torkos Jenőné igazgató tanító megszervezte az „analfabéta”
tanfolyamot. 1965-1966-ban 10 fő végezte el az 1. – 2. osztályt.
Az iskola tanulói létszámának
¾-e cigány volt. (pl.: az 1968-1969-es tanév 47 tanulójából 35 cigány
ajkú). A cigány tanulók hátrányos helyzetűek voltak (családi okok, magyar
nyelvi nehézségek) miatt.
A Fonyódi
Járási Tanács Művelődési osztálya minden ősszel ellátta őket ruhaneművel és
300-400 Ft-ot juttatott tanszerre.
- MONOGRÁFIA -
Iskolánkban működött tanerők 1968-1976 között.
-----------------------------------------------------------
1868-1895 Verbay Ignác
1895-1900 Ivánics István
1900-1920 Molnár György
1920-1952 Péterfai Ádám
1945-1948 Binyovszky István
1948-1949 Csávolyiné
1949-1950 Fasingné
1950-1952 Konkoly Márta
1952-1976 Torkos Jenő és Torkos Jenőné
1955-1956 Illés Márta
1957-1957 Mátyás Ilona
1956-1956 Fekete Rdit
1957-1962 Virágh Rezsőné
Iskolán kívüli
népművelés
1945-
Az iskolán kívüli népművelést
először a pangás, majd rohamos fellendülés, s végül lanyhulás jellemezte.
1952-ben Torkos Jenő és Torkos Jenőné pedagógusok megszervezték az esti
előadásokat. A színdarabok betanítását, iskolai énekkart és a felnőtt 4 szólamú
vegyes kórust.
Minden télen nagyszabású, három
elvonásos színdarabot adtak elő, mind például „Pettyest”, „Sári bírót „ stb.
GYRKI – BAMIK – PAMUK
A
színdarabokhoz a színfalt Torkos Jenőné rajzolta és festette, amelyeket vidékre
is kölcsönöztek. A nemzeti ünnepeket műsorral egybekötve tartották. Az iskolai
énekkar 24 taggal, a felnőtt 4 szólamú vegyes kórus 46 taggal működött. A kórus
hetente kétszer próbált Torkos Jenő tanító vezetésével, Henkey Zoltán ének-zene
tanár és népdalkutató, Merényi György ének tanár és zeneiskolai igazgató
szaktanácsadásával. A két kórus több vidéki versenyen, bemutatón, kulturális
seregszemlén is szerepelt. Nemegyszer jutottak be a megyei döntőbe.
A kulturális tevékenység
szükségtermekben folyt (régi iskola, Tanácsház).
Szükségessé vált a kultúrház
megépítése, melynek anyagi fedezetét a helyi tanács biztosította a területtel,
a bontott téglával, faanyaggal stb. Az építkezéssel kapcsolatban csak a hely
kijelölése okozott gondot. Sajnos rossz kieső lápos területre esett a
választás. A pénz elfogyott s így sem kívül sem belül nem lett kész teljesen.
Az építkezés 1967-ben fejeződött be, 1968-ban a Kultúrház megkapta működési
engedélyt. Az épület színpaddal, öltözővel, orvosi rendelővel, várószobával,
könyvtár és klubszobával rendelkezet.
A községi könyvtár 1952 őszén
alakult Torkos Jenő majd Kovács Lajos, Kása János vezetésével. A kölcsönzési
átlag 1000 kötet körül mozgott évente. A művelődési otthon klubszobájában
tartották a mezőgazdasági, honvédelmi, légoltalmi és egészségügyi előadásokat,
valamint a „szülők iskoláját”.
- MONOGRÁFIA -
A mozi vetítés és a közös TV nézés
is nagyteremben volt. A TV elterjedésével a mozi látogatottsága évről évre
csökkent, üzemeltetése veszteségessé vált.
A Községi
Tanács az épületet eladta a TSZ-nek. A TSZ hagyta lepusztulni az épületet, a
belső berendezési tárgyakat ellopták. A TSZ 1997-ben lebontatta.
1976-ban az alsó 4 osztályt
bekörzetesítették Somogyvárhoz és megszűnt a 108 éves iskola Pamukon. Üressé
vált az épület, melyet átalakítottak kultúrteremmé, orvosi rendelővé és
klubszobává. A művelődési házból a könyvtár a Tanácsházba költözött ahonnan
1989-ben az új kultúrház klubhelyiségébe került. Ettől az időponttól Torkos
Jenőné nyugdíjas igazgató tanító végzi a könyvtárosi feladatokat.
Közigazgatás
1867-1945
Községünk közigazgatásilag nem volt
önálló. Már a kiegyezés korában – 1867-ben – kialakult a közigazgatás, mely
kisebb módosításokkal 1945-ig érvényben volt. Így kezdettől fogva Somogyvárhoz
tartozott körjegyzőségileg Somogyvámossal együtt.
Ez részben
érthető is volt, hisz ilyen kicsi község, melynek lakossága főkép uradalmi
cselédekből, napszámosokból, zsellérekből tevődött ki, nem bírta volna
fenntartani önmagát. Tehát 1950-ig a
GYRKI – BAMIK – PAMUK
Somogyvári
körjegyző intézte községünk ügyeit a választott képviselő-testülettel, melynek
élén a községi bíró állt. a megjelent rendeletekről a jegyző értesítette a
bírót, aki a kisbírón keresztül dobszó útján közölte a lakossággal. a körjegyző
havonta kiszállt, tárgyalt és intézkedett. A képviselők a legtöbb adót
befizetőkből, az úgynevezett virilistákból kerültek ki, a bíró pedig a
legmódosabb gazdák közül.
A II. világháború befejezéséig,
1945-ig Visnyei Sándor, Kiss József voltak a jegyzők hosszú ideig. A községi
bírókat 4 évenként választották. Bírók voltak: Takács Sándor, Tóth József,
Varga Ferenc stb.
A község őslakosai:
Fejes, Varga, Takács, Tóth, Lengyel, Szabó, Molnár családok voltak.
Ezeknek a
családoknak a tulajdonában 10-15 kh. volt.
Az 1945 előtti időkben 2
földbirtokos, 2 nagygazda és 2 vitézi telektulajdonos uralta a község
földtulajdonának ¾ részét. A község az országúttól
másfél km-re feküdt. Bekötő útjai ősztől tavaszig járhatatlanok voltak, s így a
külvilágtól el volt zárva. Ez az elzártság a fejlődésre is rányomta bélyegét.
Telefon és villany sem volt.
1906-ban
megépült a Kaposvár-Fonyód közti vasút vonal, amely középen szelte át falunkat.
13 év után 1919-ben megállóhelyet
létesítettek, 1942-ben korszerű állomásépület, pályaőri lakással, irodával és
váróteremmel egybekötve. Ettől az időponttól kezdve korszerűbbé vált a vasúti
közlekedés. Az országúti viszont csak gyalog vagy szekéren történt. Autó és
motorkerékpár nem, kerékpár is csak néhányaknak volt.
- MONOGRÁFIA -
Egészségügyileg
Somogyvámoshoz tartoztunk. Az orvos kéthetente egyszer járt ki és a házaknál
rendelt.
1931-ben fiókpostát létesítettek,
mely 1948-ig működött Péterfai Ádám tanító, majd Kuti Mária vezetésével. A
posta 3 évig szünetelt, majd 1951-ben Pamuki Ferenc vezetésével újabb 3 évig
működött, ezt követően a fiókposta megszűnt. A Somogyvári postától 1 kézbesítő
hordta ki a napi postát.
Községünk 2080 kat.h. földjéből 1250
volt a nagybirtok, 60 kat.h. a vitézi birtok, kb 500 kat. h., volt a parasztság
kezén., míg a fennmaradt rész: utak, dűlőutak, úrbéres legelő és földadó alá
nem eső hasznavehetetlen terület. A fenti adatok mindennél többet mondanak a
község anyagi helyzetéről.
Részletesen
felsorolom, ki mennyi földdel rendelkezett 1945 előtt:
Nagybirtokok név szerint:
Gaál
Gaszton: 560 kh
Gróf
Széchenyi Irma: 204 kh
Ember
József: 276 kh
Ember
István: 143 kh
Pongrácz
Dénes: 67 kh
Összesen: 1250 kh
Földbérlő volt: Szalay Miklós 200 kh-on.
GYRKI – BAMIK – PAMUK
Az 1945
előtt parasztbirtokkal rendelkezők névsora:
Kesztyűs
József |
17 kh |
Klenovics György |
6 kh |
Klenovics József |
9 kh |
Kovács József |
8 kh |
Kozma László |
12 kh |
Léber József |
10 kh |
Nagy Ferenc |
4 kh |
Salamon István |
7 kh |
Salamon Lajos |
14 kh |
Salamon László |
11 kh |
Salamon Vendel |
13 kh |
Stefán György |
9 kh |
Szabó Ferenc |
10 kh |
Szabó János |
17 kh |
Szabó József |
19 kh |
Szabó Pál |
13 kh |
Takács József |
10 kh |
Takács Lajos |
6 kh |
Varga Ferenc |
8 kh |
Varga József |
8 kh |
- MONOGRÁFIA -
Maros
György |
11 kh |
Maros Mihály |
6 kh |
Mányoki János |
9 kh |
Molnár Ferenc |
11 kh |
Molnár János |
4 kh |
Molnár József |
15 kh |
Bók Lajos |
8 kh |
Pamuki Jánosné |
20 kh vitézi telek |
Dóra János |
11 kh |
Dóra Lajos |
9 kh |
Dudás György |
18 kh |
Farkas Pál |
15 kh |
Fehér János |
14 kh vitézi telek |
Fejes György |
14 kh |
Geszti Vendelné |
10 kh vitézi telek |
Gulyás István |
17 kh |
Horváth Jánosné |
7 kh |
Ilisics Ferenc |
11 kh |
Ilisics János |
8 kh |
Molnár József |
5 kh |
Varga Sándor |
6 kh |
Zrtínyi Ferenc |
10 kh |
Összesen 42
parasztbirtokos volt. 1920-ban Horthy Miklós, Magyarország kormányzója által
alapított vitézi rend megalakult. Tagjai viselhették a vitézi előnevet és
bizonyos előnyöket.
GYRKI – BAMIK – PAMUK
1945
előtt földtulajdonnal nem rendelkezők névsora
Berdár
József |
Horváth József |
Bodri Lajos |
Horváth József k. |
Csatári György |
Horváth Lajos |
Csizmadia István |
Horváth Sándor |
Deli Károly |
Keresztes János |
Dóra Józsefné |
Kesztyüs János |
Fehér Sándor |
Kovács Ferenc |
Hederics József |
Kovács István |
Hederics János |
Kovács János |
Herczeg József |
Kulcsár József |
Horváth Ferenc |
Léber István |
Horváth János |
Lóka István |
Projcs Sándor |
Réczeg Sándor |
Sándor Jánosné |
Sikter László |
Skrinyár Ignácné |
Szabó György |
Szabó János k. |
Szentgróti József |
Szőke Jánosné |
Sztyélik Sándorné |
Tálas Ferenc |
Talián János |
Tóth Imréné |
Tóth János |
Mányoki
József |
Márián Pál |
Molnár Mihály |
ifj. Nagy János |
id. Nagy János |
Nagy József |
Németh György |
Németh János |
- MONOGRÁFIA -
Vuk
József |
Papp János |
Pintér Ferenc |
Polgár István |
Pojcs Imre |
Rabóczky Lajos |
Simon József |
Szabó János |
Szőke Géza |
Kontra György |
Talián Lajos |
Vuk György |
Összesen 58 földtulajdon nélküli gazdasági cseléd, napszámos
és zsellér volt.
Az
1914-18-as I. világháború súlyos nehézségeket és gazdasági romlást hozott nagy
inflációval. Nagyarányú emberáldozatot követelt. Magyarország férfilakosságából
közel 1 millió került hadifogságba, másfél millió sebesült volt és 500 ezer
ember esett el. Községünkből 13-an haltak meg. Emléküket a templom főfalán
elhelyezett márványtábla őrzi, melyet 1919-ben avattak fel. E helyen tartották
nemzeti ünnepeiket a falubeliek.
GYRKI – BAMIK – PAMUK
Az első világháborúban
elesettek névsora:
Csiszár János
Csóri István
Eperjesi Ferenc
Fejes Ferenc
Finta Pál
Fördős Ferenc
Horváth József
Kovács József
Kőműves János
Szabó György
Szabó József
Szabó Sándor
Vajda Ferenc
1918-ban kitört a spanyol nátha Európában, mely hazánkon is
végig söpört. Ez az influenza Pamukot sem kímélte.
Az első világháborúig a pénzegységünk a korona stabil értékű
volt 1892-1914-ig olyannyira, hogy a szántóföldek értékét ma is aranykoronában
fejezik ki. A nagy infláció után azonban elvesztette értékét.
1927-ben bevezették a pengőt /1 pengő=100fillér/. Az
1929-33-as gazdasági világválság Pamuk lakosságát is nagy nélkülözésbe
döntötte.
1939-ben
kitört a II. világháború. Az 1941-43-as szakasza volt a legborzalmasabb.
Községünk hadköteles fiait is behívták, harca vitték. A Don kanyarnál hatalmas
és súlyos veszteséget szenvedett
- MONOGRÁFIA -
el a magyar hadsereg – 70 ezer sebesültet, foglyot és
munkaszolgálatost, valamint 40 ezer halottat - .
Községünkből 10 fiatal halt hősi halált az oroszországi Don
folyónál.
Névsor szerint az
elesettek:
Nagy György
Horváth Ferenc
Fejes János
Lóka István
Mányoki János
Sándor János
Ember István
Sztyélik Sándor
Pék Antak
Stefán József
1944-ben, a
második világháború befejezése előtt községünk frontvonalba került és
kiürítették, csak az öregek maradhattak itthon.
Mire hazajöttek a kitelepítettek, az addigi kevés ingóságuknak,
állatállományuknak hűlt helyét találták. A rekviráló katonák a kis maradék
élelmet, állatokat is elvitték.
Marcalinál
heves harcok folytak. Pamuk lakossága rettegett, mert nem tudhatta, mikor eshet
a falu is hadszíntérré.
A falu férfi lakosságának többsége a fronton harcolt.
GYRKI – BAMIK – PAMUK
A gyerekek,
asszonyok és öregek maradtak itthon, akik az életükért küzdöttek. A nehéz
gazdasági munkákat egyedül végezték, hogy a legszükségesebbet megtermeljék
családjaik számára.
Földosztás
1945 – 1990
1945-ben a
második világháború véget ért. Magyarország államformája népi demokratikus
köztársaság lett. Ez a rendszerváltás súlyos feladattal járt, ebben a háborút
elszenvedett sok-sok nehézséggel küszködő szegény országban.
1945
tavaszán megalkották a földreform rendeletét, valamint az államosítást. Az
összes nagy és középbirtokot felosztották, mely érintette az ország egész
területének egyötöd részét.
Nálunk is
megindult a földosztás. Ennek első lépéseként megalakult a „Földkiosztó
Bizottság”. Ennek tagjai állapították meg, hogy kik kaphatnak földet a
következő 6 lényeges szempont alapján:
- Volt-e
földje 1945 előtt?
- Uradalmi
cseléd vagy napszámos volt-e?
- Zsellér
volt-e? Házzal rendelkezett?
- Mekkora
volt a családja? Ezen belül a
gyermekek kora?
- Milyen
minőségű volt a földterület?
- Milyen
messze feküdt a föld a falutól? stb.
- MONOGRÁFIA -
A felsorolt
szempontok szerint voltak, akik kaptak, vagy nem kaptak földet, illetve nem
akartak földet igényelni. A földosztás előtt 60 személy nem rendelkezett
földtulajdonnal, 60 személy már 1945 előtt is rendelkezett földtulajdonnal és
16 személy nem kért, nem kapott vagy nem kaphatott földtulajdont. A következő
kimutatás részletesen tartalmazza név szerint felsorolva a kapott vagy nem kapott
földtulajdont kataszteri holdban a már részletezett szempontok szerint.
GYRKI – BAMIK – PAMUK
I. Azok akiknek 1945 előtt
nem volt földje, d a fölosztás során
birtokhoz
jutottak
Név |
Terület |
Berdár József |
8 kh |
Bodri Lajos |
1 kh |
Csatári György |
10 kh |
Csizmadia István |
11 kh |
Deli Károlyné |
1 kh |
Dóra Józsefné |
5 kh |
Ember Edit |
5 kh |
Horváth József |
9 kh |
Horváth József k. |
8 kh |
Horváth Lajos |
8 kh |
Horváth Sándor |
11 kh |
Keresztes János |
10 kh |
Kesztyüs János |
9 kh |
Kovács Ferenc |
5 kh |
Kovács István |
8 kh |
Kovács János |
11 kh |
Kulcsár József |
9 kh |
Léber István |
5 kh |
Lóka István |
10 kh |
Mányoki János |
8 kh |
Márián Pál |
2 kh |
Molnár Mihály |
4 kh |
Srinyár Ignácné |
5 kh |
- MONOGRÁFIA -
Név |
Terület |
Szabó János |
11 kh |
Szentgróti József |
8 kh |
Szőke Jánosné |
7 kh |
Kontra György |
7 kh |
Talián János |
9 kh |
Tóth Imréné |
5 kh |
Vuk György |
15 kh |
Fehér Sándor |
9 kh |
Hampuk Pál |
15 kh |
Hederics József |
4 kh |
Hederics János |
8 kh |
Herczeg József |
5 kh |
Horváth Ferenc |
8 kh |
Horváth János |
5 kh |
Ifj. Nagy János |
5 kh |
id. Nagy János |
6 kh |
Nagy József |
8 kh |
Németh György |
6 kh |
Németh János |
7 kh |
Papp István |
1 kh |
Pintér Ferenc |
7 kh |
Polgár István |
9 kh |
Projcs Imre |
13 kh |
Projcs Sándor |
10 kh |
Réczeg Sándor |
5 kh |
Rabóczky Lajos |
7 kh |
Sándor Jánosné |
7 kh |
Sikter László |
3 kh |
Somon József |
5 kh |
GYRKI – BAMIK – PAMUK
Név |
Terület |
Szabó György |
7 kh |
Szabó János k. |
7 kh |
Szőke Géza |
4 kh |
Sztyélik Sándorné |
7 kh |
Tálas Ferenc |
5 kh |
Talián Lajos |
9 kh |
Tóth János |
9 kh |
Vuk József |
12 kh |
II.
Azok
akiknek 1945előtt már volt
földje, és a fölosztás
során még
kaptak
Név |
volt |
kapott |
összesen |
Bók Lajos |
8 kh |
4 kh |
12 kh |
Dóra János |
11 kh |
3 kh |
14 kh |
Dóra Lajos |
9 kh |
4 kh |
13 kh |
Ember Edit |
0 kh |
5 kh |
5 kh |
Horváth Józsefné |
7 kh |
9 kh |
16 kh |
Ilisics János |
8 kh |
3 kh |
11 kh |
Klenovics József |
9 kh |
2 kh |
11 kh |
Kovács József |
8 kh |
3 kh |
11 kh |
Kozma László |
12 kh |
2 kh |
14 kh |
Léber József |
10 kh |
2 kh |
12 kh |
- MONOGRÁFIA -
Név |
volt |
kapott |
összesen |
Maros György |
11 kh |
3 kh |
14 kh |
Maros Mihály |
6 kh |
4 kh |
10 kh |
Mányoki János |
9 kh |
3 kh |
12 kh |
Molnár József |
15 kh |
5 kh |
20 kh |
Nagy Ferenc |
7 kh |
2 kh |
9 kh |
Nyakas István |
4 kh |
2 kh |
6 kh |
Salamon István |
7 kh |
3 kh |
10 kh |
Salamon László |
11 kh |
2 kh |
13 kh |
Salamon Vendel |
13 kh |
2 kh |
15 kh |
Stefán György |
9 kh |
5 kh |
14 kh |
Szabó Ferenc |
10 kh |
7 kh |
17 kh |
Takács József |
10 kh |
2 kh |
12 kh |
Takács Lajos |
6 kh |
2 kh |
8 kh |
Varga Ferenc |
8 kh |
8 kh |
16 kh |
Varga József |
8 kh |
4 kh |
12 kh |
Varga Sándor |
6 kh |
5 kh |
11 kh |
Zrinyi Ferenc |
10 kh |
2 kh |
12 kh |
GYRKI – BAMIK – PAMUK
III.
Akik
nem kaptak vagy nem
akartak földet igényelni
Név |
volt |
kapott |
összesen |
Dudás György |
18 kh |
-- |
18 kh |
Farkas Pál |
15 kh |
-- |
15 kh |
Pamuki Jánosné |
20 kh |
-- |
20 kh |
Fehér János |
14 kh |
-- |
14 kh |
Fejes György |
14 kh |
-- |
14 kh |
Geszti Vendelné |
10 kh |
-- |
10 kh |
Gulyás István |
17 kh |
-- |
17 kh |
Ilisics Ferenc |
11 kh |
-- |
11 kh |
Kesztüs József |
17 kh |
-- |
17 kh |
Klenovics György |
6 kh |
-- |
6 kh |
Molnár Ferenc |
11 kh |
-- |
11 kh |
Molnár János |
4 kh |
-- |
4 kh |
Salamon Lajos |
14 kh |
-- |
14 kh |
Szabó János |
17 kh |
-- |
17 kh |
Szabó József |
19 kh |
-- |
19 kh |
Szabó Pál |
13 kh |
-- |
13 kh |
- MONOGRÁFIA -
A közölt adatokból világosan kitűnik, hogy
községünkben kb. 536 kh. földet osztottak ki a földtulajdonnal nem rendelkezők
és már földtulajdonnal rendelkezők között. Ehhez hozzá kell még számítani kb.
24 kh. belsőséget, melyet házhelyek céljára adtak ki, illetve juttattak
azoknak, akiknek nem volt saját portájuk. Így saját házat építhettek. A volt
cselédházakat átalakították és azok egy-egy család tulajdonába kerültek.
Ezekben a régi cselédházakban előtte egy fedél alatt több család is lakott.
Most felvetődik a kérdés: miért csak
ennyi földet osztottak, mikor község területén lévő földnek majd a fele
megmaradt. Ennek oka, hogy nem igényeltek többet. Mindenki csak a neki
megfelelő mennyiséget kérte, amennyit meg tudott művelni, hisz jószágállomány
az indulás amúgy is nehézséget okozott. Voltak olyanok is akik nem mertek
igényelni. Községünk nyugati része erdőkkel határolt. Ezen erdők nagyobb részét
az állami erdészet vette kezelésbe, kivéve a muci pusztai erdőt, mely a
kürtösiek tulajdonába került. Így községünk csak a legelőn és az azt övező
részben rendelkezett fával.
A dűlőutak a tanács tulajdonában
voltak és vannak ma is. A földreform teljesítésével Pamukon is a nagy és
középbirtokos rétegek elvesztették korábbi gazdasági és politikai szerepüket. A
faluban a saját munkán alapuló kisbirtok vált uralkodóvá.
A földosztás során a „Drenyai” és
„Török” pusztai tanyabirtok épületekkel, lakóházzal, valamint Ember Sándor
„alsófalusi” birtoka államosításra került. Az államosítás során ezek az újonnan
megalakult Gyapjútermelő Állami Vállalat tulajdonába kerültek.
GYRKI – BAMIK – PAMUK
A vállalat központja és az igazgató lakása
Drenyán volt. Igazgatók voltak: Németh M. és Kudomrák László.
1959-ben a Gyapjútermelő Állami
Vállalat földtulajdonából 2078 kh. föld az Öreglaki Magtermelő Állami Vállalat,
1225 kh. föld a Termelőszövetkezet tulajdonába került. Az erdők nagy része az
Erdészeti Vállalat kezelésébe ment át.
A községi közigazgatás
1950-1990
A II. Világháború nyomán tönkre ment
az ország. A nélkülözés és a nagy infláció súlyosan érintette községünket is.
Az 1 havi fizetés 1 doboz gyufát sem ért. Községünk teljesen elszegényedett.
Súlyosbította a helyzetet a kötelező beszolgáltatás, a tervkölcsön és a háborús
jóvátétel bevezetése is. A pénz értékét vesztette, ezért kialakult a
cserekereskedelem a falu és a város között. A falusiak terményeiket a városiak
kis ingóságaikat, ruhát, cipőt stb. kínáltak fel csereként. 1946 került
bevezetésre az új pénz a „forint” és ezzel véget ért a világtörténelem példa
nélküli legnagyobb pénzromlása. 1948-ban az egyházi iskolákat államosították,
így a mi egyházi iskolánkat is. Az állami iskolát 2 tanerőssé és 8 osztályossá
fejlesztették. 1948-ban megindult a községek önállóságára való törekvés is a
Tanácsrendszer bevezetésével.
- MONOGRÁFIA -
Országosan kezdtek megalakulni a
községi tanácsok, így e folyamat részeként 1950 októberében Pamukon is
megalakult a Községi Tanács. A tanács megalakulásával Pamuk község elszakadt
Somogyvártól. A tanács törvény elfogadásával a jegyzőségek megszűntek,
községünk önálló lett. Megtörténtek az első választások, melynek során 12
tanácstagot választott a falu. A 12 tanácstag között volt az elnök és a titkár
is. A megválasztott tanácstagok saját maguk közül választották meg az 5 főből
álló végrehajtó bizottságot. A végrehajtó bizottság hetente a tanácstagság
havonta ülésezett. A tanács saját költségvetéssel, önállóan gazdálkodott. Ezzel
Pamuk község megindult a fejlődés útján.
A tanácsi vezetők a kezdetben
jelentkező sok probléma és nehézség, valamint a nem megfelelő képzettség és
gyakorlat miatt elég gyakran váltották egymást. 1950-1969-ig az alábbi elnökök
és titkárok voltak a tanácsok vezetői.
Elnökök
1 |
Tálas Ferencné |
1950-1951 |
2 |
Magyar Imre |
1951-1951 |
3 |
Nyakas István |
1951-1953 |
4 |
Proity Márton |
1953-1953 |
5 |
Rófrics Ferenc |
1953-1955 |
6 |
Berdár József |
1955-1957 |
7 |
Németh József |
1957-1958 |
8 |
Végh Lajos |
1958-1964 |
9 |
Gaál László |
1964-1966 |
GYRKI – BAMIK – PAMUK
Titkárok
1 |
Horváth János |
1950-1951 |
2 |
Kovács Sándor |
1951-1951 |
3 |
Szing Magdolna |
1951-1952 |
4 |
Dudás Zsuzsa |
1952-1953 |
5 |
Kollár Károlyné |
1953-1954 |
6 |
Varga Gábor |
1954-1955 |
7 |
Kiss Lajos |
1955-1956 |
8 |
Horváth Erzsébet |
1956-1958 |
9 |
Kása János |
1958-1973 |
A járási Tanács 1966-ban az elnöki
státuszt megszüntette Pamukon és csak a vb titkár maradt Kása János személyében
1973-ig. Ekkor a községet Somogyvámossal együtt bekörzetesítették a Somogyvári
Községi Közös Tanácshoz. 1950-től 1973-ig
a helyi tanács igyekezett megfelelni feladatának a közigazgatás a
gazdaság a kultúra az egészségügy és a szociális ügyek stb. területén. Az
önállóság rövid 23 éve alatt sok mindent valósítottak meg. Megépült 1959-ben az
általános iskola, nevelői lakással, bútorzattal együtt 3 millió forint állami
keretből és csekély községi hozzájárulásból (tetőszerkezet faanyaga).
1959-ben megalakult a Petőfi
Mezőgazdasági Termelőszövetkezet, a faluban bevezették a villanyt, melyre nagy
szükség volt. 1964-ben állami beruházásból 3 km-es aszfalt utat építettek egy
autóbusz megállóval, mely 25 percre volt és van a falutól.
- MONOGRÁFIA -
1968-ban új kultúrház épült. A
község az épületfát és a bontott téglát biztosította a Járási Tanács pénzel
segített.
A
tanács költségvetése évente kb. 150.000.-Ft volt. Ez tartalmazta az Általános
Iskola évi 32.00.-Ft-os keretét is. A községfejlesztési hozzájárulás 1967-ig
családonként 200.-Ft, 1967-től családonként 300.-Ft volt. Az emelkedés egyik
oka, hogy a kultúrház építési költségeihez is hozzá kellett járulni. 1967-ig
évente 25.000.- Ft, 1967-től 30.000.- Ft, majd később 35.000.- Ft adóbevétel
volt, mely összeg mindig rendelkezésre állt.
1973-ban megszűntek a kis
községekben a helyi tanácsok. A községet a Somogyvári Tanácshoz csatolták.
Pamukon ezek után 5 tanácstagot választottak, akik képviselték a település
érdekeit.
1976-ban a még működő általános
iskola alsó 4 osztályát is megszüntették. A tanulók a Somogyvári általános
iskolába jártak ezután. Az iskola épületét átalakították kultúrházzá. A 2
tanteremből egy klubszobát és egy kultúrtermet alakítottak ki. A kultúrteremben
egy-két évig mozi működött heti egy filmvetítéssel. A tanári szobából és a
folyosó egy részéből orvosi rendelő és várószoba lett.
A Kossuth Lajos és az Ady Endre
utcák betonlapokból elkészített járdát kaptak. A régi fahidak helyett 2
vasbeton híd épült. 1989-ben az egészséges ivóvíz ellátás biztosítása érdekében
megkezdték a vízhálózat kiépítését. Fúrt kutat létesítettek, melynek mélysége
170 m. A vízhálózat teljes megépítése az 1990-ben megalakult új önkormányzatra
várt, mely elvégezte ezt a feladatot.
GYRKI – BAMIK – PAMUK
Pamuk községet 1973-tól 1989-ig az alábbi
tanácstagok képviselték:
Mányoki
József dora Horváth
Lajosné
Nyakas
László Berdár József
Takács
Lajos Torkos Jenőné
Móhr
Mihály
Móhr Mihály egy cikluson
át Megyei Tanácstag is volt. 1989-ben a tanács épületéből a könyvtárat a
kultúrház klubszobájába helyezték át, vezetésével Torkos Jenőné nyugdíjas
pedagógust bízták meg.
Petőfi Mezőgazdasági
Termelőszövetkezet
1950-2000
1959-ben a mezőgazdaság kollektivizálása folytán
községünk is áttért a közös gazdálkodásra.
1959.
március 8.-án tartották meg a tsz alakuló gyűlését. Itt választották tsz
elnöknek Szabó Ferencet s brigádvezetőnek Szabó József és Berdár József
gazdákat. Már a tavaszi munkák nagy része közösen történt. Az első két-három év
jövedelme gyenge volt. 3 év után az előző tsz – vezetőség lemondott és
helyettük: Berdár Józsefet elnöknek, Fejes Györgyöt és Kozma Lászlót
brigádvezetőknek választották.
Városi Sándort főkönyvelőként alkalmazták.
- MONOGRÁFIA -
A
tsz jövedelme, és ezzel a munkaegység értéke is emelkedni kezdett. A tsz
területe mindösszesen 1225 kh volt, a lakosság egészét foglalkoztatni nem
tudta, ezért sokan vidékre jártak dolgozni / segédmunkás, iparos
idénymunkásnak.
A
termelőszövetkezet önerőből gépesítést végzett. Állami támogatást nem kapott,
de nem is kért, és ami hitelt felvett, azt minden évben vissza is fizette.
Az
életszínvonal emelkedni kezdett a háztáji jövedelmével és a tsz jövedelmével
együtt.
Agronómusokat is alkalmaztak, akik gyakran váltották
egymást: Piacsek Zoltán, Kovács Lajos, Barcsánics István, Rege Attila, Farkas
István.
A
tsz bruttó jövedelme hullámzó volt, s így a munkaegységre eső forint összeg is.
A bruttó jövedelem1962-ben 2.142.000-Ft volt. A munkaegység értéke 38 Ft volt,
országosan a legmagasabb. Dobi István az Elnöki Tanács Elnöke
termelőszövetkezetünket jutalomban részesítette. A kitüntetés az Országházban
Berdár József tsz elnök személyesen vette át.
A
tsz távlati tervei jók voltak. 1968-ban egy nagy sertésfiaztató is épült.
Minden építkezés saját erőből történt, saját iparosokkal. A tsz gépszerelő és
kovácsműhellyel is rendelkezett. A 2 majorban villany és saját üzemeltetésű
vízvezeték volt. Az agronómusnak saját összkomfortos lakást biztosítottak.
GYRKI – BAMIK – PAMUK
1967-ben
a vasútvonal átépítése során a MÁV a kitérőt megszüntette, így minden terményt
és árut a Somogyvári vasútállomásra kellett szállítani. A többletkiadás a
munkaegységek alakulásán is megérződött.
A tsz tagság lassan elöregedett, az alapító tagokból
ma már kevesen élnek.
A
kis tsz-ek összeolvasztásakor a Pamuki tsz-t a Somogyvári „Dózsa” tsz-hez
csatolták. Somogyvár lett a központ.
1990-2000
1990-ben hazánkban
végbement a békés rendszerváltás. Ugyanez év tavaszán az országos, majd ősszel
a helyi önkormányzati választásokat tartották.
Pamuk
község lakossága a helyi önkormányzatba az alábbiak jutottak be:
Szabó Lászlót polgármesternek
Borsi Istvánt képviselőnek
Mányoki Józsefet képviselőnek
Móhr Mihályt képviselőnek
Projcs Sándort képviselőnek
Borsi István lemondása után Bogdán Vendel jutott
be a képviselők közé a választásokon elért szavazatai alapján.
- MONOGRÁFIA -
1990.
december 21-én Pamuk körjegyzőséggé alakult Somogyvámos székhellyel
Körjegyző dr. Neszményi Zsolt volt, majd később
Radóné Lelkes Erika.
Két
év múlva kiváltunk a Somogyvámosi körjegyzőségből és önálló polgármesteri
hivatalt létesítettünk. A képviselő-testület dr. Szabó Sándort nevezte ki
jegyzővé.
Első
fontos beruházás a polgármesteri hivatal helyiségeinek kialakítása volt az
egykori tanácsház épületében. Az 1989-ről áthúzódott vízhálózat kiépítése
1995-ig tartott. A fúrt közkút mélysége 170 m. A víz bevezetéséért egy-egy
család 10.000 Ft-ot fizetett. A Kossuth Lajos és az Ady utcákat, és a
középületek felüljáró útját is gyenesdiási kőzúzalékkal szórták le.
Középületeink új ereszcsatornát kaptak. Megoldották az öregek és a szociálisan
rászorultak ebédjének házhozszállítását.
A temető önkormányzati tulajdonba került,
melyet rendbe hoztak: bokrosítottak, tujafákat ültettek, a régi ledőlt
sírköveket felállították. Így került sor a nemesi Bodonyi család sírköveinek
rendbehozatalára.
/Itt
nyugszanak elhalálozási sorrendben: Bodonyi József-1838, Bodonyi Rókus-1878 és
Bodonyi Lukács-1902/.
1990-ben
egészségügyileg és orvosilag elváltunk a Somogyvári körzettől és az újonnan
alakult Somogyvámosi körzethez csatlakoztunk. Körorvosunk Dr. Székely Anikó
lett, aki hetente 3 alkalommal rendelt.
GYRKI – BAMIK – PAMUK
Az 1994-es helyi önkormányzati választáskor a
község bizalmából a következők jutottak be:
Torkos Tamás polgármesternek
Léber Géza képviselőnek
Keszeg János képviselőnek
Kovács István képviselőnek
Mányoki József képviselőnek
Sipos Istvánné képviselőnek
Csima Jánost nevezték ki jegyzőnek, aki jelenleg
is betölti hivatalát
Megjavították a hivatal épületének, valamint a
Kossuth utcai szolgálati lakásnak a tetőszerkezetét, megépítették a „szálai”
fahidat.
1995
júniusában a Petőfi és a Kossuth utcák vízhálózatát bekötötték. Szükségessé
vált a vastalanító beállítása, mivel hálózatunk vize határérték felett tartalmazott vasat és mangánt. A Szabó László
polgármester által felvett kb. 4 millió Ft hitelt kamatával együtt négy évig
törlesztették. 1995-ben a telefonhálózat kiépítésre került a faluban. 1997-ben
Pannon GSM átjátszó tornyot építettek a falu határában.
Falugondnoki
pályázaton gépkocsit nyertek a község számára. Falugondnok Projcs Lajos lett. A
falugondnoki szolgálat beindulásával megoldódott az idősek és betegek ebédjének
házhozszállítása, az általuk kért kisebb szükséges bevásárlások elintézése, a
gyógyszerek kiváltása.
- MONOGRÁFIA -
Községünk
honfoglaláskori település. Ezt tükrözi az Árpádházra utaló címer, melynek
közepén a kalász a lakosság fő foglalkozását, a mezőgazdaságot, a zöld szín
pedig a jövőbe vetett hitet jelképezi. Zászlónk és címerünk avatása 1996-ban
történt
Pamuk község címere
A
60 éve épült római katolikus templomot az egyházközséggel együttműködve
felújították. A kultúrház és az önkormányzat épülete előtti utat lebetonozták,
és az ehhez kapcsolódó két lépcsőt megjavították. Ugyanekkor kapott új lépcsőt
a polgármesteri hivatal épülete is.
Az
utakat, árkokat, temetőt karban tartották. Fásítást végeztek a faluban. A
temető köré élő sövényt alakítottak ki a hiányzó tujákat pótolták.
GYRKI – BAMIK – PAMUK
Községünk
egészségügyi ellátása ebben az időszakban is jó volt. Dr. Székely Anikó és Dr.
Gyenis Sándor háziorvosok rendeltek.
Gyarapították a könyvtár könyvállományát is
/pl:1997/98-ban 64 kötettel/.
1997-ben az iskolát és óvodát a Somogyvári
körzeti iskolától az Öreglaki körzeti iskolához csatolták
Az 1998-as helyi önkormányzati választások
alkalmával a következők jutottak be:
Móhr Mihály
polgármesternek
Borsi István képviselőnek
Léber Géza képviselőnek
Projcs Lajos képviselőnek
Projcs Sándor képviselőnek
Az
új testület feladata volt az önkormányzat épületének külső és belső felújítása.
Ugyanebben az évben az egészségügyi követelményeknek megfelelően új orvosi
rendelő és váró kialakítása van folyamatban. Tatarozták a kultúrházat, a
buszvárókat, a hullaházat. Karbantartották az utakat, árkokat.
Befejeződött
az Ady utca 1200 folyóméteres vízhálózat bővítése. A Rákóczi utca
vízhálózatának bővítése 700 folyóméteren ez év nyarán megtörténik. Fákat,
bokrokat, virágokat ültettek, csinosították, szépítették kis falunk arculatát.
Játszóteret építettek társadalmi munkával.
- MONOGRÁFIA -
Millenniumi falunapot tartottak millenniumi
zászló, megyezászló és címer átadásával.
Mai Pamuk
2000.
Kis falunk mai képe rendezett.
Romos épület egy sincs. A lakóházak száma 120. Hét házat német állampolgárok,
négy házat fővárosi lakosok vettek meg. A közeli Balaton dombokkal és erdőkkel
övezet környezete, a tiszta egészséges levegő és nyugalom csábítja hozzánk
ezeket az embereket. Ezzel a lehetőséggel kellene élnünk és a jövőben
üdülőfaluvá fejleszteni községünket.
GYRKI – BAMIK – PAMUK
Pamukon 4 utca van, mindegyikbe be van vezetve a villamos
áram, az ivóvíz, a telefon. Szervezett szemétszállítás kéthavonta történik. A
középületek karban tartottak. A község állandó lakóinak száma 312 fő.
- MONOGRÁFIA -
GYRKI – BAMIK – PAMUK
Hagyományok,
népszokások és népviselet
Nagyon szép régi hagyomány a március 15-i
nemzeti vacsora megrendezése, amelyet 1848. március 15.-e emlékre, műsorra
egybekötve tartanak. E szép szokás eredete községünkben csaknem 100 évre nyúlik
vissza. A község másik nagy ünnepe a Szent Mihály napi búcsú, melyet Mihály
névnapját követő vasárnap tartanak.
A lakodalmakat ma is a régi szép szokás szerint
tartják: legénybúcsúztató, menyasszonykikérés, elbúcsúztatás, kása pénzszedés,
a leskelődök azaz „lesisek” kaláccsal, borral kínálása, menyecsketánc,
dúsoztatás stb. Az egész ünnepséget egybekötik az első vőfély rigmusos
felköszöntői. Ezeknek a szép verseknek a szövege több évszázadra nyúlik vissza.
A lakodalom hetekig beszédtémát szolgáltat. Ma már legtöbbször a lakodalmi
vigasságot művelődési házakban, vendéglőkben tartják, megőrizve a
néphagyományokat.
Egyéb
életben lévő népszokásaink: regölés, Mikulás nap, virgácsolás, karácsonyfa
állítás, díszítés, betlehemezés, szilveszter és újévköszöntés, piros
tojásfestés, mátkázás, húsvét hétfői locsolás, húsvéti sonka, kalács és sonka
megszenteltetése, disznóöléskor nyársdugás.
Népdalaink
még ma is felcsendülnek búcsúkor, lakodalmakkor, mulatságokon. Csak egy
jellegzetes Pamuki népdalról van tudomásunk, melyről Ádám Jenő zenetudós,
népdalgyűjtő 1932-ben „Én ültettem a cédrusfát…” mint Pamuki népdalról
emlékezik meg.
Ez annyira tetszet neki, hogy még egy zenekari
művét is ezzel kezdi. A dal sajnos feledésbe merült,
- MONOGRÁFIA -
ám valószínűleg más szöveggel még ma is él. Ezt
kutatjuk.
Népviselete:
Pamuknak
tipikus népviselete nem volt, Somogy megye átlagos népviseletét hordták. a
lányok, asszonyok, selyemblúzt, pruszlikot, rakott vagy pliszérozott szoknyát,
alatta „péntölt” vagyis alsószoknyát, „réklit”, selyem kötényt, hímzett vagy
zsinórozott mellényt, nyáron fehér harisnyát, félcipőt, télen viszont magas
szárú fűzött cipőt és télikabátot viseltek. Vállukra meleg nagykendőt, azaz
„berlinert” terítettek és fejükre kasmír „delén” kendőt kötöttek. Az asszonyok
egész évben fejkendőt viseltek. A lányok hajviselete egy ágba fonott
hajszalaggal vagy koszorúba téve. Az asszonyok kontyba fonták a hajukat. A
férfiak ünnepeken fehér inget, fekete kabátot, csizmanadrágot és keményszárú
csizmát hordtak fekete kalappal, télen pedig szőrme kucsmával.
GYRKI – BAMIK – PAMUK
Zárszó
A falu értéke történelmében és hagyományaiban
rejlik.
Ezt az értéket adom át utódainknak és
Pamuk község
lakóinak szeretett falumnak,
ahol életem legjavát megéltem és
évtizedeken
keresztül tanítottam.
2000.július
hó özv. Torkos Jenőné
nyugdíjas igazgató tanító
GYRKI – BAMIK – PAMUK
Tartalom
Előszó
…………………………………………. 6
Őskor
…………………………………………. 7
Ókor ………………………………………….. 13
Közép- és újkor
……………………………… 16
Művelődés és oktatás
……………………….. 18
A falu élete,
mezőgazdasága és közigazgatása 28
Zárszó
………………………………………… 62